Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

zaltált uralkodó különcködő megrendelései, művészietlen elgondolásai, melyek keresztülvitelét hatalmi szóval érte el. Mesterünk nem egyszer panaszolta csa­ládjának a fantáziátlan munka kényszerét. 113 1880-ban ad hírt a sajtó munkásságáról a Chiemsee-i kastélyban. 119 E festmé nyék szintén supraport elhelyezésben láthatók a királyi díszhálószobában (74. kép). A mérhetetlen gazdag rokokó díszben pompázó helyiségben az arany és vörösbársony csillogó, meleg színei dominálnak - így alkalmazkodnia kellett az interieur-höz s képeinek egységesebb, meleg, csillogó, érett kolorizmusa feladatának megértését mutatja. A négy kép a következő: 1. A burgundi her­ceg keresztelője. 120 Díszes terembelsőben, középen hosszú fekete ruhában álló nő, fehér csipketerítővel borított kis gyermeket tart. Mellette XIV. Lajos dí­szes ruhában. Körülötte udvari méltóságok. A háttérben a szárnyas ajtón kék drapéria van s az ablakokon keresztül a felhőtlen ég látszik. 2. A sziámi kö­vetség fogadása. A versaillesi trónteremben magas trónon ül XIV. Lajos, előtte a lépcső alján térdel a sziámi küldöttség arccal a földre borulva. Jobbra udva­roncok és udvarhölgyek. 3. A burgundi herceg esküvője. Az udvari kápolná­ban előtérben jobbra fehér ruhában fiatal nő áll, mellette a fekete ruhás, fe­kete parókás burgundi herceg. Kezük egymásba kapcsolódik. Mögöttük a szer­tartást vezető püspök és az udvari nép helyezkedik el. A párral szemben XIV. Lajos áll. A háttérben félköríves ablakokon át a szabadba látni. 4. A fran­cia Lajos-rend alapítása. Díszes terembelsőben jobbra, csoport előtt áll XIV. La­jos. Előtte öt lovag térdel. A háttér vörös és dús arany mintájú, pompás ta­péta. Egyet kell értenünk Kelp Annával, aki szerint e képek „közvetlen festői fel­fogásukkal Benczúr művészetének gyöngyei." 121 A király fárasztó megrendelései mellett mégis időt szakított magának, hogy nagyméretű aktját, a Bachánsn ő-t befejezze (75. kép). 122 Ha az eddigi művek a velencei mesterek beható tanulmányozását sugározzák, ez a mű Rubens festő i metódusának átértékelését, XIX. századi átültetését jelenti. A selymes, opálos fényű női test telt formái, a robusztus életerő megtestesítése - csakúgy, mint a nagy flamand mesternél. Ha Rubens bármelyik női aktjával hasonlítjuk ösz­sze, a kerek formákat, telt arányokat megtaláljuk itt is, A Bachánsnőt körül­vevő környezet, a mitológiai alakok, állat- és tájábrázolás ugyancsak a ru­bensi hagyományok átvételét mutatja. A sima, ruganyos testű nő azonban már XIX. századi szépségideál. A képpel a Képzőművészeti Társulat 200 arany­ból álló nagydíját nyerte el s a közoktatásügyi miniszter a képet megvásárolta a bécsi műkiállításon a Nemzeti Múzeum Képtára számára. 123 A bachánsnő álló figurájának mozdulata régen élt benne, ennek bizonysága egy rajzvázlat. 124 A gondos részlettanulmányok alkotásaínak velejárói. A kép­hez készült színes akvarell a kompozícióban felhasznált korsóhoz, a Benczúr család tulajdona. 125 A fent említett Bachánsnő-vázlat az Ernst 19-es aukcióján szerepel 102 szám alatt (76. kép). A teljes kompozíció előttünk van már a váz-

Next

/
Thumbnails
Contents