Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

és formai, mind színbeli megjelenítésükkel a rokokó miliőbe illeszkednek (61. kép). Az első kép XIV. Lajost ábrázolja a versaillesi hálószobában. Címe: XIV. Lajos reggeli fogadása.

101 Díszes, dús aranyozású terembelsőben balra a király ágya, középen XIV. Lajos áll díszes selyemruhában, előtte pirosruhás alak térdel, kardot nyújt át. Jobbra állnak a ceremónia részvevői. Az Ernst XXV-XXVI-os aukcióján szerepelt azonos című rajz, e kompozícióhoz készült. A másik kép XIV. Lajos esti fogadása. A díszes terembelső közepén baldachinos trónon ül a király. Mögötte sokágú gyertyatartó égő gyertyákkal. Elöl jobbra udvaroncok aranytálba vizet öntenek. Balra a hajlongó udvari nép.

108 A harmadik kép: Vadász jelenet Oudry nyomán, melyet a tükörteremben látunk. Parforce vadászat XV. Lajos alatt.

109 Középen tájban, tarkafoltos lovon XV. Lajos, mögötte lovasok, balra a vízben kutyák szarvast fognak el. Elöl jobbra kutyafalka. A háttérben víztükör, mögötte falucska, középtérben apró lovas és gyalogos, férfi és női alakok. A Képzőművészeti Társulat Orvosszövetségi Kiállításán 1902-ben hasonló című kompozíció Vadászati jelenet XV. Lajos korában címmel szerepel. E képről azonban azóta nem tudunk. A Weimari Festőakadémia 1873-ban a már ekkor elismert művészt tanárnak hívta meg, de Benczúr nem fogadta el a megtisztelő állást s ugyancsak visszautasította a Prágai Festészeti Akadémiának ilyen irányú felkérését, 1874-ben, ahol igazgatói tisztséget kínáltak fel számára. Ebben az időben indult meg illusztrátori tevékenysége. Eddigi képeinek népszerűsége nagyban hozzájárult, hogy most már gyakran megbízták az akkor megjelent kiadványok grafikai megoldásával. Illusztrálta Schillernek a Harang, Orleansi szűz, Stuart Mária című műveit 62., 63., 64. kép). Erzsébet angliai királynő alakjának egyszínben való felvázolását, úgyszintén e művekhez készült rajzait is ismerjük.

110 Számos rajzot készített az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben c. kiadvány kötetei számára.

111 (65., 66., 61., 68., 69. kép), továbbá az új kiadású Petőfi költeményeket is illusztrálta.

112 Az 1875-ös esztendőben fejezte be a Vajk megkeresztelés-ét (10. kép).jkjn.ü eszmei tartalmának megváltozása a Magyarországon időközben beállt politikai fordulat, a kiegyezés következményeivel magyarázható. Lázas iramban indul meg az ország iparosodása s a külföld nagy kapitalistái szívesen helyezték el tőkéjüket Magyarországon, ahol jó profitra számíthattak. A millennium ideje közeledett. Az ország vezetőinek érdeklődését lefoglalta ezeréves múltunk ünneplésének lehetősége. Ez a szemlélet érvényesült nemcsak a politikai és gazdasági élet viszonylatában, de a kultúra minden területén is. A Vajk megkeresztelésének új megoldása pontosan terveikbe illett, mert a megváltoztatott kompozíció a Nyugathoz való tartozást reprezentálta. Nincs már nyoma sem ellenzéknek, eltűntek a lázadó pogányok és a kép szereplői egyöntetű büszkeséggel szemlélik, mint hajtja fejét keresztvíz alá a magyarok első királya. A kompozíció főalakja Vajk, középen márvány kútnál térdel.