Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
agy felnyúló többszörösen befelé kunkorgó szarv képezi a diszitést, a másiknál egy kerekded, vagy tojásdad korong, melynek közepén egy gombszerü kiemelkedést látunk. A harmadiknál a markolat végződést egy kerek csésze alakú kiszélesedés képezi, a melynek a közepén a gomb sem hiányzik. Kunkorgó szarvban végződő markolatú kardot hazánk területén eddig még nem találtak. Lapos korongban végződőt külföldön csak ritka esetben; csésze alakbanvégződőt pedig csak is Magyarországban. A Thuzséron együtt talált három kard közül egyik csészéé, a másik kettő korongos. Ebből azt lehet következtetni, hogy a korongos kardoknak divatja hazánk területéről származott át más vidékre. A könnyebben utánozható lapos korongos kardnak készitési módját elsajátították, de a complikáltabb mintát igénylő csészés markolat-végezetü mintát utánozni képtelenek voltak,pedig ez tetszetősebb, mint a lapos korong. Mit lehet ezen körülményből következtetni mást, mint azt, hogy a Krisztus előtti Il-ik évezredben magassabb színvonalon állottak az itt lakó ösmeretlen fajú és nyelvű népek, mint azok, a kik tőlünk nyugotra laktak, mert különben a complicáltabb mintákat utánozták volna. A Nozdrovczky Kázmér által ajándékozott két kard ez évnek őszén egymás mellett találtatott. Akár a dögei, akár a veresmarti határban, ez archeológiai szempontból közömbös.Csak mellék tekintetből nem mondom meg, hogy melyik határban. A két kardnak markolata Az egyiknek markolata külön van öntve és az 493 milliméter hosszú, tövénél 25 mm, hegye felé 45 milliméterre kiszélesedő u.n. liliomlevél alakú pengére két aklaszeggel van oda erősitve. A penge sötét fűzöld malachyt-patinával/nemes rozsda/ van boritva, a mely nem fényes. A markolat még sötétebb zöld és olyan fényes, miszerint azt jogosan - egy ma már nem ösmert - zománcznak is lehet tartani, A korongból kiemelkedő gomb körkörös és félkör alakú vonalakkal van diszitve, a mit