Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

ssült, a többi korongon igen jő gyurmából igen jól égetve Tan és majdnem ugy kong, mint a legfinomabb kőedény, ujnyira kiyastagodó peremük Tolt, és hasonlítanak a Kr, előtti évezred második feléből származó u.n. La-Téne kori edényekhez a milyeneket muzeumunk nagyobb számban őriz. Végül három kő darab. Az egyik korong alakú 35 ctm. átmérőjű, közepén lyukkal elletett kézi forgó daráló malomnak felső köve; valószinüleg a trachytnak rhyolith-féle változatából készülve. A másik egy alsó lapján keresztben domború,felső lapján hosszában kissé homorú, keresztben sík átmetszetü homok kő, Súlya 273 deka, hossza 12, szélesség 32 ctm. Valószínűleg vágó eszközöknek durva köszörülésére, vagy gabonafélének őrlésére szolgált. A harmadik finomabb vörhenyes . homokkő háromszög alakú. Egyik oldala 85, a másik 100, a harmadik 54 mm. hosszú. Szélessége 28 milliméter. Tisztán felösmerhető, hogy a 85 mm. hosszú oldala finom élesítésére szolgált, tehát fenőkő volt. Az esetleg felkutatandó sírok igen érdekeseknek igérkeznek, a mennyiben téglából vagy kőből készült sírokra vidékünkön még sehol sem bukkantak. Nyíregyháza, 1902.július 26-án. Dr.Jósa András. Any. Nyirvidék,XXIII.évf. 30.sz., 1902.jul.27,4.1./