Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

ben Menachim Gerson feliratot tartalmazza. Évszám nincs benne, csak az utolsó szó hibásan vétetett annak. A hetük alakjáról Ítélve az e

gész nem valami régi leh

et/' - Ebbe az utolsó állításába azonban belenyugodni nem tudok, mert abban a nagy terjedelmű ős

t

elepb

en a nép

v

á

ndorlásnál ujabb kor

i tár

gyat nem ta

lál

tam. Fischer Ármin urnák igazán fényes emlékező tehetségére vall, hogy ezt a hosszú nevet /Jechiel Seraga ben Menachim Gerson/ Zsarnóczy-bácsitól még ki3 gyermek korában hallotta, s mindmáig egy betűt sem felejtett ki abból. A Balkánfélszigetről irott valamelyik munkában olvastam /határozottan emlékszem/, hogy a csaknem egészen zsidó lakosságú Saloniki-ben ma is él egy előkelő Seraga nevű zsidó patricius család, mely azt állitja magáról, hogy őseit még Vespasia

nus császár idejében /a kit Kr.sz.után69-ben választottak császárrá/ üldözték ki Palesztinából. Az elmondottak után, ha tréfás ember volnék, azt is állithatnám, hogy "Jechiel Seraga ben Menachim Gerson" nem Syracusából származó várépítő tudós zsidó doktor volt, hanem abban a Kr. után következő pár században nem tudom miként nevezett, de ma "kereskedelmi utaző"-nak hivott "vigéc" lehetett! Nyíregyháza, 1902.március 7. Jósa András Br. /Megjelent: Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez c. havi folyóirat, VIII.évf.4.sz. Sátoraljaújhely, 1902.ápr.,125-126.1./