Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

ték. Az eredetileg könyökre alakitott nyél haránt ágának nyoma sem volt, tehát letört nyéllel lettek a sírba elhelyezve. Diszitése mindkettőnek mindkét lapfelületén hosszan nyúló bemélyedett háromszögű mező, a milyenhez hasonlót eddig csak Krasznán Szilágymegyében, Máramarosban és Ispánlakán Alsó Fehérmegyében tehát tőlünk keletre találtak. Az egyik 12, a másik 10 ctm. hosszú. 5. Egy két darabra tört tőr. Lapjára erősen meg hajlítva töretett ketté a temetés alkalmával. Hegye hiányzik. Eredeti hossza 24 ctm. lehetett. Öt aklaszeggel átütött markolata igen rövid 6 ctm. lehetett, de csak. 4 ctm. hosszúságú rész maradt meg. Boritékának nyomát nem észleltük. Pengéjén itt-ott szövetnek nyomai voltak, melyből öt szál czérna ment hat milliméterre, és annyira el volt enyészve, hogy a szél nagy részét porrá fuvta. Pengéjének legnagyobb szélessége 4 1/2 ctm. 6. Egy 450 mm. hosszú - a temetéskor kettétört gömbös-tü; feje alatt 3 ötméternyire megvastagodó. 7. Egy nagy gombostűnek felső vége. Alsó vége hiányzott. 18.mm. átmérőjű gömbjében felül üreg van. A gömb alatt 4 milliméter távolságban nagy borsó mekkoraságu részarányosán elhelyezett dudorok vannak. 8. Egy 14 milliméter átmérőjű szin arany, köpczös egymást érintő, de tompa, nyitott végei felé vékonyodó fülbevaló karika. 9. Egy kendermag mekkoraságu át furt szin-arany gyöngy Többre a legfigyelmesebb kutatásnak daczára sem akadtunk. Ezen lelettől keletre egy méternyi távolságban apró cserép töredékek mellett még két darab két ctm. hosszú bronz tőrhegyet találtunk. A bronz-arany lelettől északi, nyugoti, déli irányban ugyanazon szintájban sok cseréptöredékre akadtunk, melyek Okolicsányi, Weinberger, valamint az én szerény nézetem szerint is két edénynek maradványai. Az egyik igen nagy edény lehetett, kivül, belől fényes, vörhenyes szinü. Némely töredé-