Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

bibliának egy részét góth nyelvre fordította nem- a kereszténység ellenségeinek, hanem a gótoknak oltalma alatt működött. Egy hazai európai hirü régész tudósunk nézete szerint a geszterédi halmokban talált tárgyak a Il-ik III-ik századbeli gótoktól származnak, de forrásmüvek hiányában nem állitom, csupán csak kérdem azt, hogy miért nem lehetnek azok V-ik századbeli gót-müvek, azon góthoké kik Atilla seregének zömét képezték? Meglehet -e különböztetni a II.ik és- V-ik századbeli gótoknak müveit egymástól? Nagy nemzet volt - e a hun, á* mely Atilla halála után 50 évvel nyom nélkül elenyészett? Van-e valahol Speciális kétségbe vonhatatlan nyoma a hun kultúrának? Miért nem maradt meg Atilía halála után a hun nemzetnek nyoma, ha a Trajján* által tönkre tett dák hadseregnek öngyilkossá lett Decebál vitéz fejedelemnek népe, a mely a hóditó római népnek nyelvét felvette még ma is él? Mig ezen kérdésekre szabatos feleletünk nincs, addig azon feltevés sem absurdum, hogy a korsikai tömeggyilkos Napoleon egy kalap alá vonhatè a kis hun népből származó nagy Atillával, és hogy a korzikai nép épen ugy nem szerepelne Napoleon nélkül a világ történelemben, mint a hun nép Atilla'nélkül. Mindkettő,hó hömpölyhöz - lavinához - hasonlítható. Ragaszkodom egyelőre a kunhalom - hunhalom elnevezésbő, és az V-ik századból származó edényből azon nézethez,hogy a geszterédi halmok vagy hunoknak, vagy az Atilla seregéhez tartozó gótoknak siremlékei. A geszterédi halmok ásatásának eredménye mentheti azon későbbi halomásatások folytán tévesnek bizonyult azon nézetet, hogy a Szabolcsmegyei őshalmok mind hunhalmok. A legfőbb oka ezen tévedésnek azonban az,hogy a halmok nem átlátszó üvegből vannak emelve. Az általam későbben átkutatott kilencz őshalom részint teljesen, . részint csak részben voltak kifosztva, és vagy ösmeretlen, vagy a Kr. előtti Il-ik évezredből, vagy a Kr. előtti I-3Ő évezred első