Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
vékony falazatú kis talpas edény közvetlenül pereme alatt köröskörül u.n. ökörszem diszitéssel volt ellátva, de nem ugy mint a római edények domborúan, hanem csak benyomkodva, tehát egy régi vagy etruszk római terra .sigillátának volt barbár utánzata. Ilyen edényt láttam a' berlini "Norddeutshe Alterthümer" múzeumban, fényezve, domborúan diszitve. Az ottani Römer Floris vagy Hampel József igazgató ór azt mondta,hogy azon edényt Mainzban találták V. századbeli római érmekkel és hogy a geszterédi edény szinte az ötödik századból barbár utánzat. Miután pedig azon időben vidékünket Atilla uralta, a kinek seregének zömét gótok képezték, jogosult azon feltevés, hogy a mai napság is kunhalmoknak nevezett geszterédi halmok, nem kunhalmok, hanem hun, vagy góthalmok voltak. Hogy a geszterédi halmok gőth vagy hunhalmok voltake? további kutatások derithetik ki. A gótoknak fellépése vidékünkön homályos, de a forrásokat összevetve a Kr.u.U.századtól a VI-ik itt is szerepeltek. Szt.Fábián pápa /238-253/ és Szt.Kornél pápa /254-255/ idejében Decius római császár által kit a "keresztények ostorának" neveztek, leginkább 250-ik évben üldöztettek is - valószinüleg keresztény vallásuk miatt, - a mely vallást pedig már Gordiánus császárnak utóda Fülöp is követett mint azt a későbbi irók közül Zonaras, Nicephor,[ Cedrenus, Syncellus, Baronius állitják, sőt Baronius Fülöpnek, megtérése helyéül Rómát emliti. A Decius-féle üldözés szolgáltathatott főképpen okot arra, hogy Ostrogotha góth fejedelemnek fia Kniva 250 után pár évvel a Tisza vidékéről 70 000 harczossal a Dunán átkelt és Moesiában Phillipopolis mellett Decius császárt megverte. Mások szerint pedig Decius és fia a Dunán át kergetve egy mocsárban lelték volna halálukat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Ul phi las góth származású püspök, a ki a Dunán innen, talán éppen a Tiszavidékén 318 ban született és 381 halt el, a balkánfélszigeten mint Ariánus hittérítő 358 ban is szerepelt és a