Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

dején a ' "Myirvidék" hasábjain beszámoltam. Az összes sirmelléklet két bronz karpereczből, melyiknek egyike két szembe néző kigyó fejben végződött és két fentemiitett fülbevaló karikából állott. Egy harmadikat, melyet még aratáskor találtak,Újhelyi Aladártól kaptam. A hatvanas évek végén pedig ugyanezen tájról került egy felső végén sarokra nyiló belől üres, ereklye tartó bronz I keresztnek egyik felerésze gyűjteményünkbe, melyen a kifeszitett Krisztus bokáig érő, hosszú ujjú talárban van ábrázolva, lábai kifelé irányitvák. Trébelt munka. A keresztnek hossza 50, illetve 55 milliméter. A szárak 12-15 milliméter szélesek. Ilyen belől üres, sarokra nyiló ép bronz kereszt,melynek mindkét fele meg van, a tissaeszlári honfoglaláskori sirmezőről, a honnan egy ép és egy töredék kardot, 13 ép cserépedényt őrzünk, került Gróf Pongrácz JenŐné szül. Gróf Dessewfiy Izabella urnő szívességéből birtokomba. A kereszt hoszsza 65, szélessége 40 mm. Az ágak végei 18, tövei 14 mm. szélesek. Az egyenes karokkal kifeszitett Krisztus ezen is hosszú és a kéztőig érő ujjakkal ellátott 7 redős ruhába van öltöztetve, lábfejei egymás mellett lefelé irányulnak. A fej felett, a láb alatt, valamint a két kézfej alatt egy-egy szentnek domborművű mellképe. Krisztus feje körül kettős glória. A másik fél darabon egy kettős glóriával ellátott szent, hosszú 6 redős ruhában, törzsén egymásra hajtott nagy kendő felébe burkolva. lábai nem látszanak. Könyöke a testhez szorítva, alkarjai az előre forditott tenyerekkel felfelé irányítva. A keresztnek mind a négy végén a túloldalihoz hasonló domború mellképek. A ki az archelogia napszámosainak sorába szegődött, megigényelheti azt, hogy ne csak lomgyüjtő zsibárus marad- i jon, hanem gondolkodhassak is. Következtetéseket vonhasson ^ le a leletekből, köszönettel vegye, ha ezen következtetések illetékes szakférfiak által helyre igazittatnak. ügy tudjuk, hogy a keleti byzanthi és a nyugoti ró-