Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

azt a csodát csinálta, hogy Julián császárnak hadában szolgálván, a gallusokat kardcsapás nélkül megadásra birta. Erre a magyarországi szentre egy kissé neheztelek,mert a pozsonyi zsidóknak azt suggerálta, hogy a "ártón ludat nov. 11-én a német bécsi udvarba vigyék, pedig "Eszem a májáf'szebb látszatja lenne, ha az én magyar asztalomat diszitené. Ezen elragadóan szép pont a "Nyir" Panonhalmának tekinthető és a község elnevezéséből következtetve igen valószinü, hogy itt is a legrégibb magyarországi szentnek tiszteletére az Árpádok idejében templomot épitettek, amelynek nyomai a felületen már nem észlelhetők, mert annak helyén gót izlésü templom épült, valószinüleg a XV-ik század végén vagy a XVI-iknak elején. Ezen állitásnak igazolására okiratok nem állanak ugyan rendelkezésünkre, de az alábbiakból igen valószínűnek látszik. / A törökverő Báthory István erdélyi vajda,aki Kinisy Pál segítségével 1479.évben a Kenyérmezőn döntő csatát és hat sebet nyert, az ottan került hadi zsákmányból Nyírbátorban templomot és a minorita rend részére zárdát építtetett.Ugyan ekkor rakatta le a mostani bátori ev.ref. templomnak alapját is, a melybe nem csak ő, hanem utánna több Báthoryak is temetkeztek. Sírjaikat azonban a törökök, tatárok szétdúlták. Ezen templomok a tudomány és művészet -kedvelő Mátyás király idejében késői gót Ízlésben valószínűleg olaszmesterek által építtették és a kiknek keze szennye Kassán,Bártfán, Lőcsén és más több helyen is látható. 1867-ben, a mikor a nyírbátori ev.ref.templomnak belsejét újították, a többek között olyan formán, hogy a templom hajójának régi lóczáit, melyeknek már csak néhány tölgyfából domborúan faragott oldal részeit könybe lábbadt szemmel láthattam, tüzelő anyagul kidobták és helyükbe egyszerű fenyőpadokat raktak. Valaki - nem emlékezem már hogy ki - a vármegye aïispánjához beküldött egy körülbelül 5 dtm. széles és 15 ct;