Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

13. sarlók /hat rendbeli; 14. lándzsa-töredék; 15. kacsát ábrázoló diszmütárgy töredéke; 16. bronz-durvány; 17. bronzrögek Aétrendbeli/.

X Mind a 28 rendbeli bronzleletnek összes súlya: 7071 gramm. Visszatérve az 1-4. alatt emlitettem tokos vésőkre, ezek között van egy, a melyben én az ásó ős tipussát látom. Ennek 11 cm. mély és az él felé szűkülő köpü-üregébe, a peremtől egy centiméter mélységben kezdődően, egy bronzválaszfal van beforrasztva, mely mint 2 1/2 centiméter magas válaszfal., a köpünek felső végét két egyenlő részre osztja a nyilashoz közel eső felső éle meniscus átmetszetü, középső legvékonyabb részén 3 milliméter. A peremhez forrasztásnak helyén egy cm. vastag. Alsó széle pedig éles, tehát ékalaku. Elmésebb és egyszerűbb módját a nyélnek köpübe való szilárd és állandó megerősitésére képzelni sem lehet.A nyélnek szánt nyers fának végét behasitották. A hasadásnak legalsó végét lefaragták ugy, hogy a meniscust közre foghassa. Ekkor azután a nyelet nagy erővel beleverték. A beerőszakolt nyersfa a köpüben előbbi vastagságára dagadván fel és ilyen állapotban száradván meg, az ékalaku válaszfalba ugy belefogódzott, hogy csaknem lehetetlen lehetett a nyélnek kihúzása. A nyél hasonló megerősitésének módját egy múzeumban sem láttam. A bronzöntő, kinek műhelyéből az 1-17 csoportbeli házi eszközök és hadi szerszámok, karika pénzek és diszmütárgy származik, vagy 3000 évvel ezelőtt Zemplénben, a Bodrog-parti mai Zsadány különben pedig már az Árpádkorban ösmeretes nevű helység földén éldegélt. 1 A bronz-véső /vagy ásó/ úgyszintén a szárnyas balta tipuszainak rokon alakjai láthatók az Akk.I.évf. -ának 4,lapján, az ott 2. 3. 4. és 11. 12. számmal jelzett képes lenyo-