Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

mátokon. Ai arbona-zsadányi bronz öntőnek őskori műhelyéből kerülhetett ki a zsujtai /Abauj-Torna vm-i/ bronz rod régén látható analógia is, t.i. a szintén kacsaformát mutató diszités. 11 Valószinü, hogy a honfoglalás előtt s a népvándorlás korájban a mai Balkánból egész ide felőgyelgett görögországi szláv fajzsi lehetett az a bronzmives, a kinek műhelyéből ezek a most felszínre került bronztárgyak származnak. Szaktudós munkatársunk annak a hitnek a hirdetője ugyan, hogy az"őskori műveltség nem délről s nyugatról, hanem keletről,a vereczkei szoroson át hatolt be hozzánk": mégis megkockáztatjuk állítani, hogy èz az arbona-zsadányi /ma: bodrog zsadányi/bronzlelet, délről, Epirus tájairól vándorolhatott ide, a zsadányi Bodrog-szakasz balpartjárá. Ezt a nézetünket megerősíti az is, hogy Zsadány helységnek egykor iker-,később eltűnt helységtestvére Arbona görögös nevezet. A magy.nyelv.tört.szótár igy magyarázza: Orbonás:Epirota, Einwohner von Epirus. II.köt.1132. hasáb. /Szerk./ /Megjelent: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, c.havi folyóiratban, 12.évf. 1-2.szám. S.A.-TJjhely,1906.jan-febr., 4-5. lap./