Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

gonosz szellemeket eltávolító eszköz szerepel: ezen népek kuruzsló orvosai, mint gyógyszert használják. A kereszt jele Afrikában is feltaláltatott, hogy azt sok törzsnél az anyák elaltatott kisgyermekeik fölé vetik, hogy ezáltal a gonosz szellemeket távolt tartsák. Ha most ismét Ázsia legszélső részére Chinába megyünk vissza, ugy ott a Schingmust találjuk kereszttel kezében. Aki a keresztről bővebb tudósítást akar magának szerezni, olvassa el de Mortillet Gábor ezen értekezését: "Le Singne de la croix avant le Christianisme". S munka 117 képpel van illusztrálva és arról értesit, hogy a kereszt, mint igen egyszerű mértani alak az őskori cifrázatokban leggyakrabban feltűnhet. Annak vallási értelmét ugyan azonosítani a diszitési céllal aligha fog komoly tudományú embernek egyhamar sikerülni. Az elmondottak után tehát kétségtelen az, hogy bezdédi kereszttel diszitett tarsoly lemez nem keresztény, de pogány magyarnak képezte tulajdonát. A diófából domborúan kifaragott székhát lapok szakkörök elismerésével találkoztak és érdemesnek tartották arra, hogy a most rendezendő iparmű kiállításon Budapesten bemutatva legyenek. Mert alkalmasnak tartják arra, hogy őseink áltál használt ornamentika a magyar iparban alkalmazást nyerjen és uj életre keljen. Dr.Jósa András /Nyirvidék XXII.évf,3.sz.,1901 január 20, 2.1./