Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

titotta. Nea tudom, hogy miért szakadt meg épen mostan szive bánatában. Talán jobban érzett mint én. Akár miért történt, de meg történt. Vessünk fátyolt a multak szomorkodó emlékeire, de nem azokra magukra; ós keressük fel vármegyénk területén azon órczes hangú szónokokat, kik közös veszedelem esetén a hiveket legtöbbször élet halál harczra, és csak elvétve öröa-ujjongásra hivták fel Isten nevében. Szeretem a harangot, aert nem titkolja érzelmeit, hanem hangosan hiv Istenhez, és vesz részt örömünk vagy bánatunkban. Akit szeretek, szeretem tudni, hogy mikor született, ki volt az apja, melyik szent volt a kereszt apja, miféle nemzetségből származott, itt született-e vagy Szerbiában, Csehországban /mert 'a régi harangok innen származtak hozzánk/ egy szóval körül öleién őket, mint a régi idők tanúit szivemmel. Nem akarok tovább ömlengeni; idealista színűnek tarthatnának, a mi pedig mai napság szégyenszamba megy, hanem reá térek kérésemre, de mindenek előtt annak forrására. A buji gör. kath. harang a mult évben megrepedvén, a toronyból levették. Lámfaluaay gör. kath. plébános ur a harangnak felső részén levő feliratot velem közölte, éa azt megközelítőleg megfejtette. A felirat a harangról lepacskoltatván, a lepacskolást tüzetes tanulmányozás végett Dr. Hampel József múzeumi igazgató régiségtári őr urnák megküldöttem, a ki ezt Dr. Hodinka régész urnák adta át. - A harangnak körirata Cyrill betűkkel van. Porditáaa a következő: "

Csinálódik Istennel a harang Szt.-Miklós templomába Jakab pap idejében. 7044. levonva belőle 5508 byzanti időazámitáat kapjuk az 1536 évet. Dr. Hodinka a felírásban szerbizmust lát, te-