Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
által elmosatott, a keményebb kova azonban visszamaradt, egyes helyeken 20-30 méter magas kova süvegeket alkotva. Feljebb a Kraszna, Szabolcs és Tisza folyók Nyírségünket egy nagy kanyarulattal megkerülik, hasonlóképen a Krasznótól közel eredő Ér- és Berettyó folyók. Ily móuon keritve Nyírségünk hatalmas félszigetet képez, melynek nyele ott van, ahol a Kraszna és Berettyó folyók egymástól 10 kilométernyire erednek Erdélyben. Nos az Alföldet borító tenger lassan-lassan lefolyt, a a mostani folyók, a Duna, Tisza, s ezek mellékfolyói azon áramlatokat jelzik, melyeken a viz nagyobb mennyiségben özönlött a Fekete tengerbe. S mivel a meder vízszintes állása vagy lejtős volta szerint a viz különböző sebességgel halad, természetes, hogy örvénynek kellett létrejönni egye8 helyeken, a hol a viz lasaabban halad, s ismét voltak helyek, ahol a vizr->k nagyobb sodra volt. Utóbbi helyeken a viz képes volt nagyobb kődarabokat is magával ragadni, ezen nagyobb darabok azonban lassan visszamaradtak, míg a homok, a a kisebb agyagrészecakék még lassúbb folyás mellett is tovaaodortattak. A Nyirség körül erős folyása volt a víznek, míg itt megcsendesedett. Ily módon Nyírségünkön évezredek lefolyása alatt igazi zátony képződött, amely némely pontokon, a Tisza medre mellett, nevezetesen Bogátnál 160-180 méterre is emlekedik. Szóval Nyírségünk emelkedést alkot, amelynek termékeny talaján fogamzott meg a nyír . Ám most következik állitásom igazolása, hogy miért lett a nyir első feltétele annak, hogy Szabolcsvármegye területén emberek telepedtek le sokkal előbb, mint bárhol hazánkban. A Nyirség magasabban emelkedvén ki, hamarabb szabadult meg a vistől, mint a környező lapály, s igy mintegy szigetet képezett az őskorban; ternéazetesenk találjuk tehát, hogy őseink e termékeny helyet Tokaj felől meglátván megkeresték s életfeltételeiket megtalálván állandóan letelepedtek, nert hissen a nyirerdőkkel, tavakkal borított, könnyen művelhető föld erre igen alkalmasnak bizonyult.