Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

30. HOHFOOLAîiSKOBI ES RÉGIBB LEÜTIK. Zacherl. Handler Mór, Garaj és aás egyéb szélhámosok sohasem boldogultak volna, ha nem hirdették volna naponkint magukat és nen ütötték volna folyton a nagy dobot. Mint aféle élelmes enber, én is követen példájukat, nea a saját, hanem muzeumunk érdekében. A "ByÍrvidék* utóbbi szónáiban rimánkodtam a szőllő-telepitő uraknak, hogy a tavaszi rigclirosáskor gondoljanak ki muzeumunkra, a mely már most sea vállana szégyent szakértők előtt, de ha müveit közönségünk ugy mint eddig, vagy talán még fokozottabban fogja támogatni, egyik büszkeségévé válhatlk megyénknek. Hogy a kiáltó szó nem hangzik el a pusztában, fényesen igazolja ifj. Elek László barátom, aki a demecseri határban fekvő borzaovai birtokán most folyamatban levő nagyobb szabású szőllő telepítésnek rigolirozása alkalmával régészeti szempontból nagy értékű leletekre talált, és azokkal vármegyei muzeumunkat gazdagította. A leihely a borzsovai Elek-kastélytól délnyugatra mintegy egy kilométer távolságban fekazik. Ezen szőllő-telepen közel egymáshoz, de nem egymás felett, három különböző korszakra valló lelet tarult napfényre. Bronz korszaki

, valószínűleg a Krisztus előtti Il-ik évezredből, La Tene kori, melyet a szaktudósok a Krisztus előtti I.évezred második felére helyeznek és honfoglaláskor!. A bronz- és La Tene kori edényeket -mintegy 25 darabot- tegnap volt szives Elek László beazállitani. Nem volt időm azokat tanulmányozni, de felületes megtekintés után is azon véleményemet koczkáztatom, hogy négy edény ezek közül honfoglaláskori finomabb munka, a milyent látni addig még alkalmam nem volt.