Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

Az edényekről most nem beszélek, de a lelet harmadik részéről, mely egy - minden bizonyossággal honfoglaló őaeink korából való vas kardból áll, meg kell emlitenem azt, hogy a legnagyobb ritka8ágok közé tartozik, mert eddig hazánkban honfoglaléskori magyar kardot -ha emlékezetem nem csal- megyénk területén kivül csupán Szolyván kettőt, Székes-Fej érvárott, Gombáson, Szegeden, Tarczalon egy-egyet találtak, vármegyénkben eddig Bezdóden 2 épet éa 1 töredéket, T.-Eszláron 1 épet 08 1 töredéket. A borsóval kard legjobban megközelíti a Kaukázusban talált hasonló kardoknak egyikét, némi ujabb bizonyítékául annak, hogy őseink ott huzamosabb ideig lakhattak, vagy pedig akár harczok, akár kereskedelmi összeköttetések révén az ottani népekkel érintkeztek. Sgy második nagy becsű honfoglaláskori eszköz ebből á leletből egy harczi balta, amely valóban unicum, mert idáig még, ilyen alakú éa kétségtelenül honfoglaláskori keletű balta nem találtatott. Mind két vége éles, az egyik 9 cm., a másik 3 1/2 cm. szóles. Ez a balta is ujabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy honfoglaló őseink a vas feldolgozásában nagyobb ösmerettel birtak, mert ennek a baltának ma is tiszta aczél csengése van. A két sirban, amely a talajnak 75 cm. mélységre való rigolirozásakor találtatott, egy tömör bronz pityke és egy bronz karperecz is fölszinre került. Az Archeológiai Értesitő legutóbbi száma közli Dukos Gyulának nagy jelentőségű honfoglaláskori leletei leírását. Itt is egy kardra akadtak előbb, de a lelkes tulajdonos, aki nem bánta, ha egy évvel később iszik is áldomást ültetett szőllőjónek tőkéjéről, megengedte, hogy az ásató még mélyebbre hatoljon le s tényleg 4 honfoglaláskori kard került még elő. Valószínű, hogy a borzsovai szőllőtelep leihelyein, a rigolirozott, 75 czentiméteren alul még fontos honfoglaláskori okmányok vannak elrejtve.