Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

ka alakú markolat fejnél pedig 12 mm. széles. Hossza pedig 76 mm. A markolatnak fejét képező karikának külső átmérője 43 na., henger

deà 11 milliméter vastag vasból készült, ugy, hogy a gyürü lyukának átmérője 21 mm. Ezen karikán itt-ott 1-3 rétegű szövetnek nyomai látszanak, és a szövetnek szálaiból 5 milliméterre 8 esik. A kétélű pengének és a markolatnak rövidségéből, és a penge tövének egy czentiméternyi vastagaágából, tehát azon hasonlatból, mely a bronz kardokra emlékeztet, azon nézeten voltam, hogy ezen kard átmenetet képez e bronz korszakból a vaskorszakba, tehát a Krisztus előtti évezred első feléből származhatik.* Dr. Hampel József ur azonban, kinek ezen kardnak tőlem telhetőleg hü rajzát és leírását megküldöttem, meghatározta, hogy az a Krisztus utáni IV-ik és VIII. század közötti időből származik, ós hogy ennek analógját Hochenbergben és Szentesen megtalálták, tehát körülbelül 2100 vagy talán 2500 éves is lehet. Dr. Hampel József ur a kardra vonatkozólag szó szerint a következőket irja: "Ami a gávai kardot illeti, ahhoz igazán gratulálok; az érdekes példány. Eddig a hochenbergi leleten kivül hasonló Szentesen is elő került; kora a VIII. századot valószínűleg megelőzi, de későbbinek látszik a IV. századnál. Közelebbi megállapítása még kétes. De semmi esetre sem lehet szó, hogy praehistorikus legyen. Ezen sir alatt mindenütt sárga és fekete föld göröngyökből álló, tehát mesterségesen összehányt földben hatoltunk le még három és fél méternyire, olyan mélységre, mint az általunk talált csontváz a halomnak eredeti magassága alá volt elhelyezve. Már a domb megásásának kezdetén észre lehetett venni, hogy az általunk talált sirtól mintegy 2 1/2 méter