Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
Az, hof f. hó 3-án ós 4-én miért ásattam fel a gávai Katóhaimot, -amelyről tudtam, hogy Jóval a honfoglalás előtti időből való- bővebb indokolásra szorul. Genosy Albert orssággyUléai képviselő barátomnak nagyhalászi határban fekvő "Homoki tanyájáról" a mult évben két honfoglaláakori fokos, két kengyel ós egy bronz szijdiszités került muzeumunkba, ezen tárgyak ember ős lő csontvázak mellett találtattak. Igen valószínű tehát, hogy ott egy honfoglaláskori temető van. Gencsy Albert megengedte, hogy a kérdéses területet akár legyen az búzával, repczóvel bevetve, vagy dohánnyal beültetve, tetszés szerinti időben felásathassam. A Katóhaloa tulajdonosa özv. Komlóssyné, csak most, midőn a domb és környéke bevetve nincs, engedte meg az ásatást, és csakis azon feltétel mellett, hogy a halom lehetőleg iehordassék, és a kikerült földtömeg a halon környékén szétterittessók. A kallói Hagy-Korhány halom megásat ás át 50 frtért a tulajdonos csak azon teltétel seilett engedte meg dr. Bleuernek, ha a kihányt földet megint visszahcrdatja. örömmel nyugodtas tehát a Koalóasyné által megszabott feltételekbe, és nem vettem zokon, hogy másfél napon át Árgus szenekkel leste a felszínre kerülő kincseket. Géva község, amelytől keletre a berezeli országút baloldalán a Katóhalom fekszik, még ember emlékezet szerint is közvetlen a Tisza balpartján több kilométer hcszszuaágban elnyúló 5-6 méter magas régi tiszapartnak egy részén fekszik, szorgalmas, jómódú értelmes lakossággal. A Tisza folyó jelenleg majdnem két kilométer távolságban van a községtől, mint a többi a folyammente balpartján fekvő közaégek is, mint Vencselő, Balsa, Szabolcs, Timár, Rakarnaz, Nagyfalu, Tisza-Eszlár, Tisza-Lök stb. Ezen magaa partvonal kincsesháza azon ősidőknek, amikor a népvándorlás hullámai, a kő-, bronz- és vas-