Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

korszakot rövid századok alatt amalgamizóiták. Ezt látszik bizonyitani az 1888. évi Tisza árviz által okozott>rakamazi, mintegy 500 méter hosszú partomlás után visszamaradt iszapnak felületén Szelőczky Oéza rakamazi gyógyszerész, Fabry Károly és általam talált számos cseróptöredék, bronzöntő kemenczének nagytömegű vörösre égett agyagban talált töredéke, több kővéső, bronzfürész, népvándorláskor! jellegzetes bronz csatt sat. A még le nem omlott egy-két méter magas partoldalban azt tapasztaltam, hogy a kő-, bronz- ós vaskorszakra valló tárgyak nem sorrendben egymás felett vannak elhelyezve, hanem vegyesen, amely észleletemnek helyességét ugy Pulszky Ferenc, valamint dr. Hampel József ur is különösnek és kétségéének találták, és azt tartják, hogy ezen különböző kultúrára valló leletek egymásra voltak települve, amely nagyon fontos kérdést azonban csak alapos kutatások dönthetnek el. Hiszen látjuk, hogy a villám és gőzkorszak mellett üj-Guineában ma is kőkorszakot élnek. A fiatalok már amerikai, német és angol aczél eszközöket használnak, mig az öregek ma is kőbaltákkal csinálják bámulatos c

soInak díszítésüket és bálványfaragmányaikat. As Ősidők művelődési viszonyait épen ugy nem lehet egy kaptafára húzni, mint a mait. A kincsszomjas rabló Rómától nesszé esett a mi halakban, vadakban, a laza homoktalajból könnyen kideríthető föld termékekben bővelkedő Hyirünk. Az itt-ott talált és mindig csak egyes római érmek azt látszanak bizonyitani, hogy csak szegény szökevények kuporgatásának maradványai, mert római műtárgyaknak mi nálunk még nyomai sincsenek. Nálunk tudomásom szerint egynél több római órem ugyanazon helyen együtt nem találtatott, és csak igen ritkán szórványosan fordulnak elő.