Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
Í8 azoknak az állítása, hogy Bála király névtelen jegyzője mese mondó lett volna. Inkább tartom alaptalannak a névtelen egyik ócsarlójának többek között azon állítását, hogy a azabolcamegyei Tiaza-Bazlár gőth elnevezés, éa azt jelenti, hogy somtalan, mert gót hol hasi annyit jelent, hogy son , l ar pedig annyit hogy nélkül. Ilyen okoskodás mellett a Nyírnek minden községét Oszlárnak kellene nevezni, sert nálunk a som vadon nem terem. Az én hitem szerint honfoglaló őseink fő hadi szállása Szabolcavára és a Nyir volt. Innen bocaójtották ki rajjaikat szeretett hazánk meghódítására a szélrózsa minden irányóba. Ëzen nézetem támogatására felhozom, hogy eddig Hampel Józ8ef ur munkája " A honfoglalási kor hazai emlékei " és saját csekély ösmeretea szerint hazánkban 61 honfoglaláskori leihely ösmeretes, ós ezek közül 9 a "Nyir" területére esik. Hampel József ur 42 honfoglaláskor! magyar kengyelt ösmertet. Én a bezdédi honfoglaláakori temetőből 17 darabról emlékeztem meg, 2 Vicovich László főszolgabírónál van, a Nyir különböző részeiből pedig 9 őriztetik muzeumunkban, tehát az egész országból 42 kengyel ösmeretes, a Nyírből ezeken kivül pedig 28 darab. Az eddig ösmeretes honfoglaláskori leihelyeknek s kengyeleknek száma lazán függ ugyan össze Szabolcs várával, de nem tartottam egészen feleslegesnek azokat felemlíteni, sőt még azt sem, hogy a Nyírben még több kisebb földvárak is vannak, melyek eddig még kellőleg tanulmányozva nem lettek, és igy keletkezési idejükről tájékozva nem vagyunk. Beaztereczen a Tiszának mocsáros területén. A pócs-petri határban az "Ercsi vár" nádas közepén. Az orosi határban lévő "Várhegy" nevü 20-30 méter magas szélhordta domb alatt elterülő pár száz holdnyi nádasban e&y névtelen földvár.
