Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

Végre a thuzséri határban egy névtelen földvár közvetlen a Tiszának magas balpartján. Mondjak, hogy a demecseri Tisza ártérben la volna egy hasobló földvár, de ezt nem láttam. Alapos gyanúm van arra, hogy Szabolca vára legalább i? Szent Léazló királyunk idejéig nagyobb jelentőség,, hely lehetett, nea caak azért, aeit beigazolt történelai tény az, hogy 1092. évben Szent Láazló itt orazággyülést tartott, hanem a következő okokből ia. A várnak keleti aánczától, mintegy kétazás lépésnyire fekazik a reforaátua templom, melynek félkör alakú szentélye keletnek, a teaplomnak ajtaja nyngotnak fekazik. Az éazaki oldalon ablaka nincs, a déli oldalon az ablakok ivboltozatuak. üzen teaploa azonban caak réaze egy létezett nagyobbnak, mert nagytiszteletű Tomory András, Hagy János községi főbiró, és más helybeliek állítása szerint a teaplomnak két sor ablaka volt, ugy, hogy az emeletesnek nézett ki. Oszlopok nyúltak fel még egyszer annyira, mint mosta templomnak fedele. Jobbra, balra pedig régibb időben alap falazatokra akadtak. Több mint valószínűnek látszik tehát, hogy a szabolcsi templom egy fő, éa két alacsonyabb mellék hajóból állott. Nem lehetetlen, hogy kereszt hajókkal is birt. Ezen , érdekes kérdést alapos kutatások és ásatások dönthetnek el. Érdemesnek tartom a nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter urnák az ügyet figyelmébe ajánlani. Hogy ezen templom fénykorának idejében Zabolch vezérnek vára még lakott volt, biztosan lehet éllitanijaert még ma is élő tanuknak állítása szerint a várnak keleti bejáratától a templomig földmunkálatok alkalmával mólyen a földbe vert részarányosán elhelyezett vastag elkorhadt faczölöpökre akadtak, melyek csakis a templomot a várral öszszekötő hidlábnak maradványai lehettek.