Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

képezte. Jelenleg keletről, délről és nyugotról a község beltelkei yeszik a Tárat körül. Béla király névtelen jegyzője a Tár építését Zabolch vezérnek tulajdonltja, ezt írván róla: "Commuai consilio sociorun suoram fossatam magnam fecit, de aedificarit Castrum fortissimum ez terra, quod nunc Castrum Zobolchu nuncupatur." Magyarul "Társai

Tal tanácskozván, nagy árkolás t Tágzett, ős igen erős várat épített földből, melyet most Zobolchu várának neveznek. 1895. év őszén a kereskedelmi miniszter megbízásából dr. Szendrey János ur utján Bartalos Gyula főtisztelendő történész ur és én lettem megbízva Szabolcs várának átkutatásával, a mit teljesítettem is. A várnak modelljét Munzhardt József kir.mérnök ur lejtezése alapján agyagból és főszből elkészítettem, melyet a milleniumi kiállításon a munkások földre ejtettek és izre porrá törtek. A várban öt helyen ásattunk. A déli főbejáratnál: nyugoti, - a nyugotinak déli, -az északinak nyugoti oldalát, - á keleti sáncz külső oldalát mintegy 8 méter szélességben, a déli főbejárattól körülbelül h:ute méter távolságban. Széken kivül a vár belterületén az északi csúcstól délfelől 30-40 lépésnyi távolságban árkokat húztunk. Itt egy kis bronz csörgő-pityke került napfényre, a milyeneket sok népvándorláskori, de honfoglaláskori leletek közt is találni. Ezen alkalommal más készítmény nem találtatott. Durva ossrépedény töredékeken kivül más alkalommal került még, egy félhold alakú, füles, nyéllel ellátott, habkőből késsült 38 milliméter széles csüngő dísztárgy; egy romai ízlésű vas sarló; egy 15-16-ik századbál! sarkantyú, és egy hengerded 1 mm. átmérőjű bronshuaalból készült kettétört fülbevaló karika. A sáncsokban mindenütt elkorhadt tölgyfákat sűrűn elhelyezve találtunk, és világosan fel volt ösmerhető.