Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

felel meg, ép ugy következtetve es időre, mint a gyürük szá­ma szerint a fa korára. S ai vei esen rétegek alatt emberi csontok nellett cserépedényeket is találtak, a aelyek Ságok­tól nem jöhettek létre; világos esen bizony!táeaőd asllett, hogy 30 eser esztendővel es előtt élt ős ember nyoaára akad­tak. /Báaalás moraja siklik át a temen./ Természetes, hogy esen bizonyítéknak azabád hitelt adni, de szabad kétségbe is vonni. /Derültség./ Utalva aost arra, hogy ally gasdag hazánk , s ennek kereten belül különösen Ssabolcsaegye ős leletekben, aelyek as őslakók culturális fejlettségének világos bizonyí­tékait képelik, kérdés hogy hangsúlytshatjak a németek oly merev cinisaussal, hogy a cultura nyugatról jött kelet felé, s hogy ők culturaltak bennünket? /Tetssés./ Korántsem akarok chauvin!esta lenni tisstelt hallgatőin, s hogy ne gondolják, hogy bizonyító érvek nélkül beszélek, kosiba egy hires fran­csia todós nyilatkozatét, aelyet épen a napokban olvaataa; ebben mondja, hogy a azilágy-soalyói kincs, a nelj a nyugati góthok idejére ealékeztet, olyan scannto aori, intő jel a nyugati tudósoknak, hogy hagyjanak fel avval a mindent el­nyelő falánksággal, mintha as egész világot ők teremtették volna; a culturának bölcsőjét nea léset-, Français- Angolor­szágban kell keresnünk, hanea igenis nálunk. /Felkiáltások: éljen Jósa!/ Esen állítás igssolására documentuaaal szol­gálhatok. Itt Tan egy gyönyörű csatt, ezüstből késsült, kö­zepén vert arany paisssal a melyen 4 indiai gránát, a tri ­dacna gigás nevü kagylóból való ékeskedik. Ha becees türel­aökkel viseca nea élek, elaondoa a csatt történetét. /Hall­juk./ Zalkod közelében a tissai védgátat építették; esen alkaloaaal a kubikosok jő kedvre kerekedtek, hordó •sáara űritették a hegy arany levét, • aikor többet inni nea tudtak Aözbeszólás: Irigylem a sorsukat.; derültség/ ... be

Next

/
Thumbnails
Contents