Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

neket hordtak a thrák nők, dákok és a keresztény vallásra térő scythák, de lehet, hogy más népek is. Ezen edények közt egy IV-ik századbeli, valószínűleg Hagy Constantin idejéből száruasó érem is találtatott, amely tehát a halomnak korát meghatározza, de nem nyújt felvilágosítást arra nézve, hogy miféle nép lakta vidékünket azon időben. Lehet, hogy a halomból még ezután előkerülhető tárgyak nyomra fognak bennünket vezetni. Folyó óv július 2Ö-án a halom lábánál a munkások egy csontvázra akadtak, mely birtokomba korült. Ezen csontváz bokája rézrozadának igen kifejezett nyomát mutatja. A munkáaoknál tudakozódva azon értesülést nyertem, hogy a lelet napján, július 28-án egy kis fédères nyitott kocsiban, mely elé két fekete sötét pej szinü ló volt fogva, egy url né utazott Gáváról Berezel felé, ki a bronz tárgyakat birtokába vette. Igen kérem azon ösmeretlen uri nőt, ha jelen aoraim tudomására jutnak, legyen kegyea ki létéről engemet értesíteni, hogy nála tiszteletemet téve, a tárgyakat lerajzolhassam és leírhassam. Nyíregyháza, 1889. szeptember 25-én hazafiúi üdvözlettel: Lr. Jóaa András Megjelent: Nyirvidék. X. évf. 39. szám, 1889 szeptember 29.én. 3-4. lap.