Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

lése árán,ami nem jelentene nagy költséget,ingyen adhatnánk a szérumot. Ennek folytán 600 gyermek élete maradt volna meg. Ha katonai kiadásokra korlátlanul lehet költeni, akkor ez mindennél fontosabb." Erre a király azt felelte, "Érdemes rajta gondolkozni." Egy évtizedig nem történt ebben semmi in­tézkedés . Nyugdíjazása óta fokozott mértékben szentelte idejét a régészeti feltárásoknak, í tudományos munkásságnak,a muzeu­ffli gyűjtemények gyarapításának. A későbronzkori, népvándor­láskori és honfoglaláskari problémák megoldása voltak je­lentősebb célkitűzései. Hivatásánál fogva természetszerűen nem fejlődhetett specialistává,de a régészet terén maradan­dó megfigyelései voltak. Korának szaktekintélyeivel állandó kapcsolatot tartott fenn.Még halála idején is a gávai régé­szeti ásatások tervével foglalkozott. örök kár,hogy a rákgyógyitásnak eredményes kísérleteit abbahagyta. Megírja a Nyirség geológiáját. Sürgeti Bátorli­get védett területté való nyilvánítását. Számos cikket Ír a helybeli lapokba, sorai humorral és iróniával teltek,de nem bántóak. Nyíregyházán is megalakította a szinpártoló, műkedvelő egyesületet, a dalkört,zeneegyletet. Jótékonycélu előadása­ikon mindég magyar darabot adtak elő. Szabolcs vármegye mil­lenniumi díszközgyűlésén a jelenlévők nagy lelkesedésére a nagyterembe kurucföveggel a fején lépett be. A vármegyeháza alapozásánál felszínre került kuruc temető egyik csontvázá­tól kérte kölcsön. Egyetemi tanárnak három izben akarták kinevezni Buda­pestre, de nem vállalta. Megkínálták a Belügyminisztérium Közegészségügyi Osztályának vezetésével, államtitkári rang­gal, de nem fogadta el azzal, hogy "nem hajlós a derekam". Pártfogoltjait azzal indította el életutjukra: "Tégy 5t mindenkivel, de jót ne várj senkitől!" Sohasem paran­t, csak kért. Lelkében emberszeretet élt,demokrata volt

Next

/
Thumbnails
Contents