Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

minden megnyilatkozásában. A Várkonyi szocialista mozgalom idején, amikor a nép között az a hir terjedt el, hogy földosztás lesz, egyszer csak jelentkezni kezdtek nála a földigénylők, kire is bizták volna az osztóigazságot! Mindenki tudni vélte,hogy Kossuth ezzel őt bizta meg. íróasztala iuögött állandóan Kossuth Lajos képe függött a falon. Ruházata egyszerű volt:mindég gácsi magyar posztóból készült ruhát hordott, hozzá Petőfi-galléros inget nagy magyaros nyakkendővel. Cipője "cugos"volt. Hosszú hajat és kis bajuszt viselt. Tisztanézésü kék szemei voltak. A megyeháza melletti lakóházán kivül,a Sóstói-erdőnél, szemben a "Jósa-kuttal" szőlőt vesz, villát épit, mit "Vityillónak" keresztel el. Az utolsó években, a Malom utcai házába költözik, az előbbieket eladva. A városhoz beadványt szerkesztett, amelyben a háza előtt elterülő pocsolyára halászati engedélyt kért. A közelében levő egyik utca "Jósa András utca" néven őrzi az emlékét, írás közben nem zavarja semmi, pedig körülötte zajong 6 unoka, 4-5 macska /egy vadmacska leszármazottai/, 2-3 kutya és egy délamerikai majom. Nagy állatbarát volt.Egy időben 26 macska volt a háznál. Felháborodott az állatkínzások miatt, mikor az asszonyok a baromfiakat Összekötött lábakkal, fejjel lefelé lógatva vitték. - Kötnék csak nekik igy össze a lábukat, majd elmenne kedvük az állatkínzástól - mondta. Értelem dolgában a pulikutyákat becsülte legtöbbre.A madarakat télen-nyáron etette. Bosszantotta az ajtó nyitvahagyása, ezért nyomtatott betűkkel papirt függesztett ki a következő szöveggel: "Az ajtót csak a kutya meg a nagyúr hagyja nyitva!" Hogy elvegye a gavallérok kedvét a cilindertől, a német "tökfedőtől", a kutyapecéreket cilinderrel látta el, akik igy száguldoztak a kóbor állatok után-.