Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

igazgató,régész, a Szabolcsvármegyei Múzeum alapítója,mintegy 334 régészeti és múzeumi vonatkozású dolgozatot irt. Ez a nagy szám, mennyiségben talán a régészet atyamesterének Hampel Józsefnek munkásságához hasonlítható; jóllehet a régészeti szakirodalom ebből alig 38 dolgozatot tartott nyilván. De a több mint lo3 publicisztikai cikkében is anynyi a régészeti kapcsolat, hogy ezek zürnet mint régészeti forrást feltétlenül figyelembe kell vennünk. Mint Szabolcs vármegye főorvosa, úttörő egészségügyi elgondolásalt,jelentéseit közel 227 közleményben tette közzé. Ezek a jelentések alapot nyújtanak a megye közegészségügyének összefoglaló feldolgozásához. Jósa Andrásról megközelítően sem lehet helyes képet kapni pusztán régészeti, egészségügyi és közírói munkássága alapján. Meg kell őt ismernünk mint embert, ezermestert,kutatót, színészt, gyakorló-orvost és polihisztort is. Jósa András 1834.november 3o-án született Hagyváradon, és meghalt 1918. szeptember 6-án Nyíregyházán. Atyja Jósa Péter,született 18o3-ban Nagykálión,meghalt 1873-ban Napkoron.Mint vármegyei aljegyző,nagyvárad! püspöki praefectus kezdte pályáját, később a hétszemélyes táblán septemvir, főispán, semmitőszéki birő lett. Anyja Horváth Karolina. A szülők 1829. április 11-én kötöttek házasságot, melyből 5 gyermek származott .András a negyedik gyermek volt. Nagyatyjét Jósa Istvánt, aki három vérmegyének kiváló főorvosa volt,1787-ben hívták meg Szabolcs vármegyéhez Nagykálióba. Jósa András gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte el 1844-ben, folytatta Pesten,Pozsonyban, Pesten, Nagyváradon, Kassán és befejezte 1852-ben Bécsben. Az 1848-49-es szabadságharcban a 14.évében lévő pesti diák nemzetőrnek jelentkezett, mint század-dobos szolgált Károlyi György századában. Egy alkalommal mikor VÖrösmarthy Mihály kikisérte ven-