Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Ratkó Lujza: Táncviseletek a Nyíregyháza környéki tirpákoknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népviseletei. Viselettörténeti sorozat iI.
Táncviseletek a Nyíregyháza környéki tirpákoknál viselték. Ebben az időszakban az oldalt varrott laggos (lagos) szárú csizma volt a divat. Ennek „magos sarka vót, a szára olyan lerogyós, de nem ráncos torkú.” (Jakab 1956/9.) Hátul varrott változata is létezett a csizmának hermonikás (ráncos) torokkal. A csizmaszár elöl cakkos volt, azaz ívesen, bajusz-szerüen volt kialakítva, és egy vékony szíjakból kötött bojt csüngött rajta díszítésképpen (Jakab 1956/8.37-38.). Nyáron a férfiak szandálban vagy mezítláb jártak, de van adatunk bocskor viselésére is (Jakab 1956/1.78.). Miután jó időben a mezítláb járás teljesen általános volt mind a férfiak, mind a nők körében, nem véletlen, hogy a burszákon, dörzsölőkben,s tanyasi bálokon gyakran mezítláb táncoltak: egy-egy mezítlábas legény „csak úgy vágta a csülkit.” (Jakab, 1956/3. 15.) A jó táncos, mulatós legények viszont nyáron is szívesebben vettek csizmát a tánchoz, hogy „ki tudják verni a nótát”. „Én nem szerettem mezítláb lenni, ha meg táncolni mentem, ippen felvettem a csizmát, a sarkantyút rákötöttem, úgy kivertem a nótát.” (Jakab 1956/3. 15.) Az oldaltalléros sarkantyút jobban szerették a hátultallérosnál, az ugyanis felhasította a lányok ruháját. A sarkantyúval járt táncot sarkantyúzásnak nevezték. A XIX. század végén, XX. század elején még általános volt, hogy a legények hosszú hajat viseltek. Zsírral kenték és hrebennye 1 (félkör alakú fésűvel) fogták le a hajukat (Jakab 1956/5. 9.). A legények fejéről elmaradhatatlan volt a szürke, fekete, kávébarna kalap, amely az archív fotók tanúsága szerint magasabb tetejű volt a magyarok kalapjainál. A nyári viselet az idősebbeknek fekete, a fiatalabbaknak sárga szalmakalap volt. A kalap mellé bolti csináltvirág bokrétát, pávatollat vagy - kb. a X1X-XX. század fordulójáig - darutalliA tűztek. A darutollhoz nem volt könnyű hozzájutni, mert drága volt, de „vót olyan nagyhetyke legény, az osztán beszerezte magának, akárhun lehetett is kapni.” (Jakab 1956/10.) A XX. század első évtizedeiben a darutoll lassan elmaradt a férfiviseletből. Nemzeti viselet, táncjelmez A tánchoz felvett öltözéknek voltak olyan változatai, amelyek nem sorolhatók a hagyományos viseletekhez. Itt mindenekelőtt a két világháború közötti időszak stilizált nemzeti öltözékét, a magyar 11. kép Magyar ruhás fiatalok, a legény kezdetleges szabású bricsesznadrágban. Kálmánháza, kb. 1940-es évek Fig. 11 Young people in so called “Hungarian costume”, the lad dressed in primitively cut breeches. Kálmánháza, around 1940s Olyan társas munkaalkalom, melyben a lányok lábbal (mezítláb) dörzsölték, puhították a kendert. 205
