Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Ratkó Lujza: Táncviseletek a Nyíregyháza környéki tirpákoknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népviseletei. Viselettörténeti sorozat iI.
Ratkó Lujza ruhái kell megemlítenünk. Ennek fő jellemzője hangsúlyozott magyaros jellege volt. A tirpákság asszimilációs készségére vall, hogy a nevében és jellegében egyaránt magyar ruhát éppúgy hordták, mint a magyarok. A lányok viselete a nemzeti színekből tevődött öszsze - fehér szoknya és puffos ujjú blúz, fehér vagy zöld kötő, piros zsinóros mellény és piros párta -, ezen felül a szoknya és a kötő alját nemzetiszínű szalag díszítette. A legények bőgatyás, bő ujjú inges, lajbis viseletét ugyancsak nemzetiszínű vállszalag tette magyarossá, sőt előfordult, hogy a kalapra is nemzetiszínű szalagot kötöttek. A bőgatya helyett priccses nadrággal is viselték ezt az öltözéket. A viselet tartozéka volt még az árvalányhaj és a derékon átkötött színes kendő. A magyar ruhát elsősorban nagy állami ünnepeken vették föl, valamint a szüreti felvonulásoknak és báloknak volt jellegzetes öltözéke (vö. Dózsa 1998.) (11. kép). A húszas-harmincas években előszeretettel viselték különböző műkedvelő csoportok, például színjátszók, tánccsoportok is (12. kép). A későbbi korok színpadi táncviseletei szintén nem tértek el a magyarokétól: az ötvenes években vagy a későbbi évtizedekben ugyanazt a jellegtelen, stilizált „népviseletet” vették fel, mint a magyarok. Ezeknek a sematikus jelmezeknek semmiféle tájjellege, néprajzi hitelessége nem volt (vö. Dankó-Magyar 2015. 86-88.) 12. kép Magyar ruhás fiatalok csoportja. Kálmánháza, kb. 1930-1940-es évek Fig. 12 Group of young people in so called “Hungarian costume”. Kálmánháza, around I930s-1940s Összegzés A tirpákság táncviseletein végigtekintve meg kell állapítanunk, hogy azok jól beleillenek a megye viseletkultúrájába; mind a parasztos, mind a polgárias formái nagymértékben megegyeznek a korabeli magyar viselethagyománnyal, csupán kisebb eltérések mutathatók ki. A tirpák táncviseletek, illetve általában a tirpák viselethagyomány legfőbb sajátossága a kétlaki, tanyasi-városi életmódból fakadó korai polgárosodás, amely egyúttal az asszimilációjukat is felgyorsította. Ez a folyamat sajnálatos módon a tájjellegű, illetve nemzetiségi jegyek korai elvesztéséhez vezetett. Ezért olyan nagy jelentőségű az írott és képi forrásanyag feltárásával az elveszett viselethagyomány rekonstruálása. 206
