Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Szkíta kori temető Nyíregyháza—Mandabokor П., Ági-telep lelőhelyen Alföldön egyaránt - a preszkíta időszaktól megfigyelhető sírmelléklet (Chochorowski 1985. 84-85., Kemenczei 2009. 95., Kozubová 2013. 122.). A Wysocko kultúránál, a trák és illír leletanyagban, valamint a keltáknál kimutatható tárgytípus (Chochorowski 1985. 85.). Orsógomb Az egyetlen orsógomb koncentrikus körökkel díszített (27. objektum: VIII. tábla 2.).117 Az orsógombok az Alföld csoportjellemző temető-, illetve telepleletei közé tartoznak. Főként az Alföld északi felén kerülnek elő nagyobb számban. 2 nagyobb csoportra oszthatóak: díszítettekre és díszítetlenekre. Viszonylag magas a díszített példányok száma, nem eldöntött, hogy ezek a középső vaskor kései periódusára jel lemzőek-e elsősorban (Chochorowski 1985. 79.). Az orsógombok nagy száma értelemszerűen utal rendszeres jelenlétére a mindennapi életben, a szövés-fonás általános gyakorlatára (Bottyán 1955. 53., Istvánovits 1997. 76.), emellett helyzetük alapján elképzelhető sírba tételük rituális háttere (Kisfaludi 2004. 177—178.). A női és férfi inhumációs sírok mellett118 hamvasztásos temetkezések mellékleteként is napvilágra kerültek.119 Főként a női sírok mellékletei közé tartoznak (Bottyán 1955. 53.), a férfi sírok kapcsán felmerült a tárgy esetleges táskazáró funkciója (Kemenczei 2009. 93.). A mandabokri példány viszonylag nagy mérete alapján ezt a lehetőséget jelen esetben el kell vetnünk. Obszidiánpenge A 33. objektum (umás temetkezés) tartalmazott egy obszidiánpengét (XI. tábla 6.). Az Alföld csoport temetkezései közül 4 urnás, 1 szórthamvas és 1 inhumációs sírban találtak ilyen pengét.120 Az eddig feltárt hasonló temetkezések - az algyői inhumációs sírtól eltekintve - észak-magyarországiak és hamvasztásosak. Ékszerek és viseleti elemek 2 ékszertípust, illetve viseleti elemet találtak: 1 gyűrűt (I. tábla 2: 1.) és gyöngyöket (VII. tábla 2:2., IX. tábla 1:3., XII. tábla 1:3.). A gyöngyök az Alföld csoport egyik leggyakoribb ékszertípusát jelentik (Bottyán 1955. 58-59., T. Juhász 1976. 250., Chochorowski 1985. 51.). Kék, nyomott gömb formájú üvegpaszta gyöngyök A 2 urnás temetkezésből (25. objektum: VII. tábla 2: 2. és 32. objektum: IX. tábla 1: 3.) változó számban találtak kék, nyomott gömb formájú, díszítetlen üvegpaszta gyöngyöket. Míg a 25. objektumból 1 darab, a 32. umás gyermek temetkezésből 4 darab került elő a hamvak közül.121 A típus képviselői a késő bronzkor idején az észak-itáliai, kelet-alpi kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak a Kárpát-medencébe, ahol egészen a kelta korszakig divatban maradtak. Jelenlétük az erdős sztyeppe vidékén is kimutatható (Chochorowski 1985. 51.). Mind a Dunántúlon, mind a Tiszántúlon először a Hallstatt periódusban jelentek meg a sírokban. A középső vaskorban Kárpátalján és Erdélyben a Dunántúlhoz és Tiszántúlhoz képest számuk jóval alacsonyabb (Kemenczei 2001. 31., Kemenczei 2009. 88.). 117 Analógiái: Nyáregyháza (Kisfaludi 2004. 189., 190. 9. tábla 13., 10. tábla 12.), Nyíregyháza-Pazonyi út (Kemenczei 2009. 273. Taf. 51: 17). Bővebb katalógust ld. Kemenczei 2009. 186. 118 Kesznyéten-Szérűskert (B. Hellebrandt 1988. 109.), Eger-Nagy-Eged (Fodor 2001.72. 2. kép). 119 Alsótelekes (Patay-B. Kiss 2002. 97. 11. ábra 3-5.). 120 Az Alföld csoport obszidiánpengéket tartalmazó temetkezéseinek az összegyűjtését Kemenczei Tibor végezte el: Algyő 78., Muhi 6., Tiszavasvári-Csárdapart 9., 17., 29. és 48. sír (Kemenczei 2009. 95.). 121 Gyakori gyöngytípus, párhuzamai: Kesznyéten (B. Hellebrandt 1988. 116. 7. kép), Muhi (B. Hellebrandt 1997. 29. kép 15.), Tiszalök-Börtön (Scholtz 2010. 93., 94. Pl. 4, 5). 43
