Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen

Szkíta kori temető Nyíregyháza—Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen

így a rítust foként a társadalom felső rétegéhez kötik (Szabó 1969. 81., 83., Chochorowski 1985. 148., Kemenczei 2009. 29.).68

A tárgyalt lelőhely 30. és 37. (XV. tábla 1., 4.) szórthamvas sírjának gödörformája - a 12. objektum ovális alaprajzával (XIV. tábla) ellentétben - lekerekített sarkú háromszög.69

Érdekesség, hogy a magasabb helyen fekvő temetkezésék - maradandó - mellékletekben gazdagabbak, mint az alacsonyabban lévők. Nem zárható ki, hogy a sírok elhelyezése a kurgánemelés egykori szokására vezethető vissza, mivel a kustánfalvi csoportnál általános volt a hamvak fölé földhalmot emelni (Böhm-Jankovich 1936. 75-77., Popovic 2006. 81-82., Kemenczei 2009. 29.). Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy az időjárási körülmények, a magas vízállás is közrejátszhatott a temetkezések helyének kiválasztásában.

A Mandabokron feltárt 12. objektum mellékletei mind az öv tartozékaihoz sorolhatók, az elhunyt személyes70 tárgyai voltak: 1 darab, vélhetően fenőkő (XIV. tábla 1.) és 3 darab kés (XIV. tábla 2-4.).71

A 30. objektumban lévő homokkő töredék (XV. tábla 1: 1.) a kora és középső vaskorban jellemzően női és gyereksírokból ismert (Párducz 1966. 83., D. Matuz 2000. 145-146.).

Joggal merül fel a kérdés, hogy a szórthamvas rítusú síroknál is jelentkezik-e ugyanaz a hagyomány, mint az inhumációs rítusúaknál. A szórthamvas sírok melléklet összetételét vizsgálva J. Chochorowski arra a megállapításra jutott, hogy az Alföld csoportnál a hamvasztásos rítus főleg a férfiakra jellemző, míg a nőkre és a gyermekekre az inhumáció. Elméletét azonban az antropológiai vizsgálatok hiánya miatt nem tudta alátámasztani (Chochorowski 1985. 148.).72

A 30. objektum közelében 2 üres gödröt (34—35. objektum: XV. tábla 2-3.) találtak, melyeket keltező leletanyag hiányában nem lehetett datálni. A hasonló korú és típusú temetők vizsgálata alapján nem zárhatjuk ki teljességgel a 2 gödör kapcsolatát a sírral.73

Kőmellékletes sírok

Mandabokor II lelőhelyen két sírból (25. umás - VII. tábla 2: 3. és 30. szórthamvas - XV. tábla 1:1.) került elő kőlap. A 25. objektumban egy megmunkálatlan kőtöredékkel fedték le a hordó alakú edény száját (VII. tábla 2: 1 ,).74 A kővel lefedett, illetve a kőlapra helyezett urnák szokása a késő bronzkori Piliny (Kemenczei 1984. 14.) és Kyjatice kultúránál figyelhető meg a vizsgált térségben (Kemenczei 1970.31.).

Az ásató a 30. objektum kőlap töredékét (XV. tábla 1: l.)75 az ásatási munkások beszámolója nyomán sírjelölésnek vélte, amit már Scholtz Róbert is megkérdőjelezett (Scholtz 2007. 195.).

68 Ugyanakkor a térség gazdag szkíta kori temetőiben általánosan előfordulnak melléklet nélküli vagy mellékletszegény hamvasztásos sírok, mint például Alsótelekesen (Patay 1961., Patay 1962., Patay-B. Kiss 2002.), Muhi (Leszih 1939., B. Hellebrandt 1997.) esetében is.

69 Lekerekített sarkú háromszög alakú sírgödör formára példa az abonyi temető 68. és 110. sírja (Polgár 2007. 318.).

70 A személyes tárgyakat rejtő sírok tükrözhetik a szkíta jellegű népesség erős társadalmi tagozódását (Kemenczei 2009. 34.).

71 Ez a melléklet-összetétel általános jelenség, pl. Alsótelekes 97. és 102. sírjában is megfigyelhető (Patay-B. Kiss 2002. 80.).

72 Hevesen a 3 szórthamvas temetkezés közül 2 nőé, 1 férfié volt (Szabó 1969. 83.).

73 Az üres objektumokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mivel Szentes-Vekerzugon (62., 69., 89. sír) (Párducz 1954. 49.) és Kesznyéten-Szérűskerten felmerült a jelképes temetkezés lehetősége (B. Hellebrandt 1988. 118.).

74 Ajelenség analógiái: Tápiószele 24. sír (Párducz 1966. 83.), Heves A/5. sír (Szabó 1969. 55-56.), Tiszavasvári-Csárdapart 3. sír (Kemenczei 2009. 152.).

75 Az őrlőköves sírokat Kemenczei Tibor gyűjtötte össze. A tárgyak katalógusát ld. Kemenczei 2009. 187. A Nyáregyháza lelőhely 10. sírjában feltárt őrlőkő darab kialakítását tekintve a mandabokri 30. objektum kőleletének egyik legjobb párhuzama (Kisfalud: 2004. 175.).

35