Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Botyánszki Anna A mandabokri temetőben az analógiák alapján76 a követ valószínűleg függőlegesen az objektum falához támaszthatták, s így nem sírjelölésként, hanem mellékletként értelmezhető.77 Míg a szkíta kori inhumációs temetkezésekben a kőlap mint melléklet valószínűleg preszkíta eredetű (Párducz 1966. 83., D. Matuz 2000. 146.),78 addig a hamvasztásos temetkezések a késő bronzkori alaplakossággal és hagyománnyal állhatnak szorosabb kapcsolatban. Nem zárhatjuk ki azonban a sztyeppéi eredetet sem (Kemenczei 2009. 95.).79 A rítus magyarázatot adhat a kőlap funkciójára. Mandabokor II. 25. objektumában az urnaként funkcionáló hordó alakú edényt lefedő négyszögletes kőlappal szemben a 30. objektumban elhelyezett, mesterségesen ívelt oldalú kőlap egyik oldalát simára csiszolták. A kutatás az utóbbi kőtöredék-típusokat őrlőköveknek nevezi (Szabó 1969. 63., T. Juhász 1976.251., B. Hellebrandt 1988. 111., Kisfalud! 2004. 171., Kemenczei 2009. I87.).80 Elképzelhetőnek tartom, hogy az ívelt oldalú, egyik oldalukon simára csiszolt, belső részüknél átfúrás nyomával rendelkező példányok közül némelyik darab kézi korongokhoz tartozott. Az elképzelés további kutatásokat igényel. Mivel az Alföld - szemben az Északi-középhegységgel - kőben szegény vidék, így ezek a tárgyak különös értékkel bírtak. Minden valószínűség szerint nem személyes tárgyaknak, hanem - a Szentes-vekerzugi lósírok alapján - vagy áldozati tárgyaknak, vagy mellékleteknek minősülnek (Kemenczei 2009. 95.). Vegyes rítusú sírok A 27. sírban (VIII. tábla) az edényben és alatta egyaránt voltak hamvak, így birituálisnak — szórthamvas és umás — tekinthető. A hamvakat tartalmazó edény in situ helyzete miatt kizárható, hogy a hamvak kiömlöttek volna a gépi humuszolás során. Kérdéses, hogy az edényben és az urna alatt talált hamvak egy vagy több emberhez tartoztak. Galántha Márta Sándorfalva-Eperjesen tárt fel három szkíta kori sírt, ahol a szórthamvas és umás rítus egy síron belül előfordult (Galántha 1985. 115.). A késő bronzkorban a Piliny és Kyjatice kultúránál figyelhető meg, hogy a hamvakat olykor az urnák mellé szórták (Kemenczei 1970. 31.). A temetkezésekhez köthető tárgyak A 31 sír közül 24 tartalmazott (70%) értékelhető mellékletet.81 3 inhumációs temetkezés esetében az edénytöredékeket nem lehetett egyértelműen a sír mellékleteihez kötni,82 4 sír pedig melléklet nélküli volt.83 A 24 melléklettel rendelkező temetkezés közül 18-nál volt megfigyelhe-76 Például Kesznyéten-Szérűskert (B. Hellebrandt 1988. 108.). 77 Szórthamvas sírok esetén is a kőlapok a melléklet szerves részét képezték. Kőmellékletes szórthamvas temetkezés pl. Nógrádkövesd 21. sír (Patay 1955. 65. 9. ábra), Tiszavasvári-Dózsa-telep 21., 52. és 53. sír (Kemenczei 2009. 145., 151.). 78 A temetők vizsgálata alapján 22 inhumációs sírban találtak lapos követ. Közülük 14 női, 4 gyerek és 3 kérdőjelesen nőnek meghatározott sír volt, egy temetkezésnél a nem ismeretlen. D. Matuz Edit feltételezése szerint az. arányok azzal magyarázhatóak, hogy a gabona őrlése a nők feladata volt (D. Matuz 2000. 145-146.). 79 Az Alföldön már a neolitikum és a bronzkor idején megjelennek az őrlőkövek a mellékletek között (Makkay 1978. 30-35.), majd a preszkíta korszakban tűnnek fel újfent ismeretlen rendeltetésű kőlapok a temetkezésekben (D. Matuz 2000. 145- 146.). 80 A tárgyon nem látszott festéknyom - mint az Orosháza-Gyopáros 2., 5. és 86. (Juhász 1976. 231., 245.) vagy Budapest XV. kér. Mogyoródi út 42. 3. sírban (Horváth 2001.42. 8. kép) lévőkön -, így kizárható, hogy csiszolókövekről és dörzskövekről van szó, melyeken a festékanyagot készítették elő. 81 3., 5., 7-9., 12., 16., 18-21., 23-28., 30-33., 38-40. objektum. 82 4., 17., 22. objektum. 83 6., 13., 29., 37. objektum. 36
