Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor П., Ági-telep lelőhelyen inhumációs sírok aránya 32,2%,47 míg a hamvasztásos síroké 67,8%.48 A lelőhelyhez legközelebbi szkíta kori temetőrészletekben közel azonos arány figyelhető meg: Tiszavasvári-Csárdaparton a hamvasztásos temetkezések aránya 67,7% (Kemenczei 2009. 152.), Tiszavasvári-Dózsa-telepen 69,6% (Kemenczei 2009. 142.), Tiszalök-Börtön lelőhelyen 66,6% (Scholtz 2012.). A kutatás az Alföld csoport temetkezési szokásainak sokszínűségét és területi jellegzetességeit döntő többségében az eltérő etnikummal (Bottyán 1955. 71., Szabó 1969. 77-84., Párducz 1973. 54-55., Chochorowski 1998. 481., Kemenczei 2001. 16., Kemenczei 2009. 29.) és a késő bronzkori - kora vaskori hagyományok továbbélésével (Kemenczei 2009. 29.) magyarázza. Felmerült továbbá, hogy az életkor (Patay-B. Kiss 2002. 102., Kemenczei 2009. 30.), a társadalmi rang (Szabó 1969. 65., 81., 83., Chochorowski 1985. 148., Kemenczei 2009. 29.) és az elhunyt neme is közrejátszhatott a rítus megválasztásában (Szabó 1969. 82., Chochorowski 1985. 143-148., Kemenczei 2009. 30.). E mellett feltételezik, hogy a Gáva-Holihrady és a Csernij Lesz kultúra együttesen szerepet játszhatott az erdős sztyeppéi területeken az umás temetkezési rítus kialakulásában, elterjedésében (Smirnova 1998.457.). Inhumációs temetkezések49 Nyíregyháza-Mandabokor II. lelőhelyen összesen 10 inhumációs temetkezést tártak fel.50 Az ásató 4 esetben figyelt meg zsugorított,51 1 esetben nyújtott helyzetű52 temetkezést. További 5 sír csontanyaga erősen töredékes. 2 sírnál csak a nyesésből kerültek elő kerámiatöredékek,53 egy melléklet nélküli volt.54 A 10 eltemetett közül 8-nak az antropológiai vizsgálatok megállapították a feltételezhető nemét.55 A zsugorított helyzetű rítus a preszkíta időszakban a mezöcsáti sírok egyharmadára jellemző, és a preszkíta népesség által lakott területeken figyelhető meg nagyobb számban (Duna-Tiszaköze, Maros-vidék) (Szabó 1969. 78., Kemenczei 2001. 16., Kemenczei 2009. 30.). A rítus eredetére két magyarázat született: a helyben élt késő bronzkori - kora vaskori népesség megőrizte a középső bronzkor óta a szokást, amelyet a részben keleti gyökereket mutató Mezőcsát kultúra továbbörökített (Kemenczei 2001. 16., Kemenczei 2009. 29.). Más elmélet szerint az erdős sztyeppe vidékéről (a nyugat-podóliai vagy a moldovai csoport területről) egy új népesség hozta be a Kárpát-medencébe (Szabó 1969. 78-79., Chochorowski 1985. 149., Kemenczei 2009. 29.). 47 Mivel az inhumációs temetkezések felénél a fektetés módja a csontok állapota miatt meghatározhatatlan, százalékos arányukat tovább nem érdemes bontani. 4,4 J. Chochorowski 1952 temető vizsgálata alapján megállapította, hogy az inhumációs sírok aránya átlagosan 55,5%. Közülük 30% zsugorított és 12,4% nyújtott helyzetű (Chochorowski 1985. 136,). A feltárások számának emelkedését követően az adatokat nem revideálták. 49 A táblákon szereplő inhumációs temetkezések sorrendje: 1. melléklettel rendelkezők (I—II. tábla), 2. melléklet nélküliek (II l-lV. tábla). A melléklettel rendelkezők közé nem vettem bele azokat a sírokat, ahol kérdésesnek számított a sír és a kerámiatöredékek összetartozása, viszonya. 50 3. és 5. objektum (1. tábla 1-2.), 6-7. objektum (III. tábla 1-2.), 9. objektum (II. tábla), 13., 17., 21-22., 29. objektum (IV. tábla \ -4., 1. tábla 3.). 51 3., 5., 17., 21.objektum. 52 9. objektum. 53 17. és 22. objektum. 54 13. objektum. Az inhumációs temetkezések mellékletszegénysége nem ritka jelenség: Kesznyéten-Szérűskerten (B. Hellebrandt 1988. 108.), Hevesen is megfigyelhető (Szabó 1969. 64.). 55 Férfi: 6. és 9. objektum, nő: 3. és 5.(?) objektum, gyermek: 13., 17., 21-22. objektum. 31