Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
Sipos József kiszolgáltatná. ” Ezért felszólította: „ne legyen árulója annak a demokratikus politikának, mely egyedül emelheti föl a magyar nemzet szenvedő millióit és szerezhet tekintélyt a magyar nemzet képviselőinek itt a hazában és a haza határain kívül. ”18 Giesswein nyílt levelének e részletei megjelentek a Világban és Az Újságban. A parasztvezér tehát olvashatta, mégsem válaszolt erre a felszólításra sem. Ennek nem is lett volna sok értelme. A választási harc közben ugyanis a politikai ellenfelek mindig felnagyítják egymás hibáit. Kétségtelen, hogy Nagyatádi megalkuvó politikát folytatott Bethlennel és a magyar uralkodó elittel szemben. Ezt szebben kompromisszumos politikának nevezzük. A kérdés az, hogy az adott belpolitikai erőviszonyok között volt-e a parasztpolitikus előtt más, kevésbé megalkuvó politikai lehetőség? Erre csak azt a választ adhatjuk, hogy igen, volt. Még áprilisban kiléphetett volna az Egységes Pártból, követhette volna elégedetlenkedő híveit. Ez azonban az adott belpolitikai helyzetben egyáltalán nem biztosított volna még annyi mandátumot sem agrárdemokrata híveinek, mint amennyit az Egységes Pártba húzódva valószínűsíteni lehetett. Bethlen újabb engedményekre való kényszerítésére - mint láttuk - ott volt az Egységes Párton belüli Nagyatádi-csoport és egyelőre azok is, akik a régi Kisgazdapárt visszaállítására készülődtek. A régi Kisgazdapárt visszaállítása azt jelentette, hogy annak vezetői egyelőre nem kívántak csatlakozni Rassay pártjához, hanem önálló pártként akartak indulni a választásokon. Ugyanakkor kijelentették: „természetes, hogy karöltve fogunk dolgozni a Rassay-párttal, amely programjában nagyjában ugyanazokat az elveket vallja, mint mi." Az ellenzéki kisgazdákhoz csatlakozott azon képviselők többsége, akiket a legutóbbi 1B hivatalosan nem jelölt. Ők úgy látták, hogy sok hívük van az Egységes Párt hivatalos jelöltjei között is. És ezt elsősorban Nagyatádi híveire, az agrárdemokratákra értették. Mint láttuk, az volt a terv, hogy Kovács J. az Egységes Párt április 6-ai Intéző Bizottsági értekezletén újból előterjeszti azt az indítványukat, hogy hívják össze a „régi kisgazda szervezetek képviselőinek országos kongresszusát. ” Tudták, hogy e javaslatukat le fogják szavazni, de abban reménykedtek, hogy Kovács J. ezt az alkalmat fogja felhasználni az Egységes Pártból való kilépése bejelentésére.19 A Bethlen-Andrássy megállapodás - mint láttuk - a legitimisták túlzó követelései miatt elmaradt. A kormány kinyilvánította, hogy tartja magát az 1921. évi XLV11. te. rendelkezéseihez, és nem engedi meg a legitimista propagandát sem. Az IB 6-ai értekezletén Nagyatádi Szabó elnökölt. Ezen egyébként Bethlen nem vett részt, mert készülődött a genovai konferenciára való elutazáshoz. Az ülés elején a korábbi IB határozatának megfelelően Schandl Károly földművelésügyi államtitkár előterjesztette jelentését az 1000 holdnál nagyobb földvagyonváltságról szóló március 3-án kiadott pénzügyi rendelet megváltoztatásáról. Elmondta, hogy annak 48. szakasza foglalta magába az Egységes Párt Nagyatádi-csoportja és az ellenzékieskedők által leginkább kifogásolt, nagybirtokosoknak kedvező intézkedéseket. Ezt a kormány a legutóbbi - tehát a március 31 -ei - ülésén úgy módosította, hogy az mindenkinek teljes megnyugvással szolgálhat. A módosítások után az ugyanis lehetővé teszi egy nagy földbirtok-politikai alap létesítését. Ebből majd a hadi rokkantak, özvegyek és árvák a földbirtokreform vételáránál kedvezményben részesülnek. A rendelet kormány általi módosítása szerint a földreform céljaira történt önkéntes felajánlások és hatósági igénybevételek közül csak azokat a területeket számíthatja be az OFB a vagyonváltságba, amelyeket a rendelet megjelenése — tehát március 3. - előtt ajánlottak fel, illetve vettek igénybe. E terület csupán 18.000 kát. hold. 18 Világ 1922. IV. 6. 5., Az Újság 1922. IV. 6. 4. 19 Világ 1922. IV. 4. 6. 262