Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A rétközi népélet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban
Bodnár Zsuzsanna 21. kép Szobabelső a paszabi házban (a szerző felvétele) Fig. 21 Room interior in the Paszab house (photo by the author) 22. kép Kamrarészlet sárhajóval (a szerző felvétele) Fig. 22 Detail of larder with mud-boat (photo by the author) mivel a falfestés asszonymunka volt (Bodnár 2014. 270.). Ez - a vidékünkön szokatlan megoldás - egyidős az 1871-ben emelt épülettel. Bár a falat az évtizedek során többször átmeszelték fehérre, mi a felkutatott eredeti állapotot állítottuk vissza (20. kép). A pitvar berendezése a mai múzeumfaluban főleg konyhai eszközökből áll. A bal sarokban lévő nyitott stelázsin cserépcsuprok és vizeskorsók, szűrőtál, zománcos főzőedények találhatók. A szemközti kisszekrényen a régi háztartások elmaradhatatlan eszközei, a mángorló és a szapuló láthatók. A gerendáról jellegzetes pataki virágos tányérok, cserépcsuprok, nyárfából faragott fatálak, a házigazda fenőszíja és más eszközök lógnak. Az ablak előtti sarokban a szobából kiszorult geometrikus díszítésű ácsolt láda (eredetileg az eladó lány staflrungjának tárolására szolgált) áll, mely a tulipános ládák megjelenésével funkcióját vesztve élelmiszer és gabona tárolására szolgált (vö. Bodnár 2014a. 296-305.) A szoba a benne élők szegényparaszti életmódjáról árulkodik. Berendezését már az 1930-as évekből ismerjük (Kiss Lajos néprajzkutató rajzokkal illusztrált cikket írt a megye földházairól), s az épülettel együtt megvásárolt bútorokat ennek alapján tudtuk elhelyezni (Kiss 1936. 87-88.). A bal sarokban sárból készült vesszővázas, „háromkenyeres” búboskemence szolgált a helyiség melegítésére. Padkája rongypokróccal letakart ülőalkalmatosság. A szoba egyszerű bútorai közé tartozik a két ágy, asztal, karosláda, a székek és a menyasszony hozományához tartozó, ruhák tárolására szolgáló ládák. Ezeket jól kiegészítik és színesebbé teszik az ún. törökmintás ágyterítők, a szedett mintájú abrosz és a díszes törülközőtartó (21. kép). Ennek az épületnek a berendezése a legegyöntetűbb, mivel Erdész Sándor néprajzkutatónak az 1970-es évek elején sikerült megvásárolnia az eredetileg benne lévő valamennyi bútordarabot, textíliát, viseletét. Az épülethez később toldott paticsfalú kisebb helyiség eredetileg istállóként szolgált egyetlen tehén számára. Később kamraként használták, melyben néhány gazdasági szerszám fért el. Idővel idekerült a már említett sárhajó, amely elé lovat fogtak, s úgy húzatták. Jelenleg a házban élő család kiegészítő foglalkozásként űzött tevékenységét, a kosárfonás munkamenetét és eszközeit 188
