Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A rétközi népélet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban
A rétközi népélet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban álltak és a földházban voltak elhelyezve. Gencsi Károlyné elmondotta, hogy édesapját Sánta Karolynak, édesanyját Lukács Zsuzsánnának hívták. Öt lány nőtt fel a pinceházban: Zsuzsánna, Borbála, Sára, Erzsébet (ő) és Mária. Zsuzsánna nem ment férjhez, övé maradt a ház. Édesanyja: Lukács Zsuzsánna egyedüli gyermek volt. Anyai nagyapja, aki a pinceházat építette: Lukács János volt, anyai nagyanyját pedig Bodnár Borbálának hívták. Paszab ref. lelkipásztora volt segítségünkre abban, hogy a családfa adatait felderítsük. Ezek szerint: már megvolt, tehát az 1860-as évek közepén épülhetett, nált építőanyag (vályog, gyalult fenyődeszka mennyezet, fenyő mestergerenda) ebben a tájban terjedt el a paraszti építkezéseknél. ” (Erdész 1976.) Kiss Lajos néprajzkutató 1936-ban megjelent munkájában részletesen bemutatta a földházat és annak berendezését: „A paszabi földházak közül kettő bogárhátú ház volt, vagyis olyan, melynek fala 120— 150 cm magasan kilátszott a földből, de padlása nem volt. Az egyik, a Sánta Károlyné háza ma is meg van. A part, melybe be van ásva, annyira finoman emelkedik, hogy a ház elején észre sem lehet venni a földben léteiét, úgy látszik, mint ha föld feletti volna. Az ablakos végén tűnik ki, hogy földházban vagyunk, mert az ablakok alig 30 cm-re vannak a föld színétől. Sántáné elmondta, hogy mikor megvették a telket 1880-ban, az első telet a ház helyén, kúpban összehúzott nád között húzták ki. Először a pitar készült el 1881-ben, a következő évben a ház (szoba), majd a kamrát később, 1885-ben toldották mellé. Földbe ásott burgyé volt. Mind a két helyiség padlás nélkül, jóval később emelték a falat a mai magasságúra és akkor csinálták a padlást. A ház fala vályogból van rakva. Belső magassága így lepadlásolva 220 cm. A szobabelső hosszúsága 438 cm, szélessége 385 cm. A pitar 263x385 cm méretű. Bal kéz felől van 50 cm magasan a 64 cm széles tüzelőpadka, északi végén újabban élére állított két téglán vas főzőlap. Régebben háromlábon főztek. A tüzelőpadkáról fűtik a kemencét. A padka felett 148x230 cm méretű gúlaszerűen szűkülő szabadkémény vezeti ki a füstöt. A pitar többi része lepadlásolt. A jobb kéz felőli falban 50 cm hosszú vakablak különböző apró tárgyak tartására szolgál. ” (Kiss 1936. 87-88.) (19. kép) Régen a szabadkéménybe közfát, rudat helyeztek el, melyre felrakták a disznóhúst fUstölődni. Mi csak a rudat állítottuk helyre. Körben a konyha falán színes, kézzel festett virágmíntás, hullámvonalas díszítés látható. Ezt a motívumot festékbe mártott ujjal vitték fel az asszonyok, A pinceház Lukács Zsuzsánna születésekor Ezt a dátumot támasztja alá, hogy a felhasz-19- kép Sárpadka vashárom lábbal (a szerző felvétele) Fig. 19 Mud bench with iron tripod (photo by the author) 20. kép Pitvar részlete kézzel festett virágmintával (a szerző felvétele) Fig. 20 Detail of interior foreground with hand-painted flower pattern (photo by the author) 187
