Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A rétközi népélet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban
Bodnár Zsuzsanna A fenti feljegyzésekben foglaltakat az építkezés során be is tartották, így az istállót az 1920- as éveknek megfelelően állították helyre. Később az istálló „aktiválása” során változott a helyzet. Előbb a lóistállóban helyeztek el lovakat, így eredeti állapotának megfelelően funkcionált, megindult az élet, kialakult a takarmányos kamra, a szénakazal, sőt a trágyadomb is. A látogatók megismerhették a jellegzetes falusi szagokat, melyek hozzátartoztak a parasztember mindennapjaihoz. Később a tanyavilágot járó lovas rendőrök lovait szállásolták el itt, majd átépitésre került. Sajnos napjainkban fazekasműhelyként és raktárként funkcionál, pedig a múzeumlátogatókat jó lenne megismertetni a parasztgazdaságok (állatok) szagával is. A rétközi porta egyéb gazdasági épületei A rétközi parasztportákról nem hiányozhatott a disznóól, melyet Tiszabercelről telepítettünk át. Zsilipéit fenyődeszka falazattal készült, melyet tölgyfaoszlopok erősítenek (12. kép). A lábakon álló, vesszőből font falú tengerigóré Paszabról került a gyűjteménybe. Eredetileg Paszab, Tanácsköztársaság útja 90. szám alatt állott, tulajdonosa Gönczi Miklós volt. A XX. század elején készült, fedele eredetileg tengeri csutka volt, ma nád. Megvásárlására 1973. február 6-án került sor 1.000,- Ft-ért (Erdész 1973.). A létesítményt szétszerelés nélkül egyben szállították át a Sóstói Múzeumfaluba (13. kép). A kisebb épületek közül igen szép megmunkálású a kör alaprajzú, többszintes, kúpfedeles, zsindellyel fedett galambház. Eredetileg Tiszatelek, Kossuth u. 34. szám alatt állt, tulajdonosa Gégény István volt. A galambházat Kovács Antal uradalmi kerékgyártó készítette 1940-ben Tiszateleken. A tulajdonos szerint Tiszateleken „ritka az a ház, melyikben nincs galamb. ” Nemcsak ebben a faluban, hanem a többi rétközi községben is gyakori a galambház. A dokumentumok szerint 1973 februárjában került megvásárlásra 1.500,- Ft-ért (Erdész 1973.). A fonott sövénykerítéssel körbevett porta növényzete ugyancsak figyelmet érdemel. A lakóház mögött szilvás húzódik, legnagyobb részt apró szemű „nemtudom” fajtájú szilvafákkal. Régi fajtákat termő 12. kcp Disznóól Tiszabercelről (a szerző felvétele) Fig. 12 Swinery from Tiszabercel (photo by the author) 13- kép A rétközi porta gazdasági épületei (a szerző felvétele) Fig. 13 Farming buildings of the estate from Rétköz region (photo by the author) 184
