Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A rétközi népélet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban
A rétközi népéiet tárgyakban, épületekben élő hagyományai a Sóstói Múzeumfaluban 14. kép Árnyékszék (a szerző felvétele) Fig. 14 Outhouse (photo by the author) körtefák, meggyfák egészítik ki a gyümölcsöst, de láthatjuk itt a hajdani parasztporták elengedhetetlen fafajtáját, az eperfát is. Bár nem gazdasági épület, de itt kell megemlítenem a portán álló, deszkából készült, nádtetős árnyékszéket („deszkabudif’) (14. kép). Rekonstrukció, hasonlóan az udvar közepén álló gémeskúthoz. Jelentőségét emeli, hogy ez a múzeumfalu területén található egyetlen hasonló célra használt különálló „népi építmény”. A porta átadásakor egy Nagyhalászból származó, szépen díszített kútágast láthatott a közönség, amely a jelenleg itt álló, rekonstruált gémeskút helyén állt (15. kép). A Rétközben általánosan használt kerítésanyag volt a nád. A nádkerítés vagy nádfal kerítés igen kis értékű, éppen az alapanyagként szolgáló nád mindenki által könnyen megszerezhető volta miatt (Páll 1987. 101.). Leginkább kertet, udvart kerítettek vele. Ezt mutatjuk be a múzeumfaluban a két rétközi porta elválasztására szolgáló kerítéssel (16. kép). A paszabi földház Eredeti környezetének megfelelően sövénykerítéssel körbevett dombon áll a Paszabról áttelepített földház, melynek fő érdekessége, hogy bár 1871 -ben épült, mégis a korábbi évszázadok házformáját mutatja be. Ez az épület átmenet a kunyhó és a fennálló falú lakóházak között (Bodnár-Páll 1993. 25.). Eleje 70-80 cm-re a föld felszíne alatt van, így falai kívülről nézve egészen alacsonyak. Hogy a belső tér használhatósága biztosított legyen, a nádtető belső oldalának egy részét is betapasztották, így a fal és a padlásdeszkák között íves kiképzés alakult ki (17. kép). „A földházat 1871-ben Lukács János napszámos építette a korabeli, de már kiveszőben lévő földházak mintájára. Pedig akkoriban a tornácos házak már elterjedőben voltak. Lukács János ezzel a „ visszapillantással” az előző századok népi építkezési módját örökítette meg számunkra. A paszabi földházat, bár középkori típusú, nem mondhatjuk primitívnek, mivel kitűnő minőségű fenyőgerendákat és deszkákat használtak fel az építéséhez. Nyilvánvaló, hogy a faanyagot a szomszédos Tiszabercel valamelyik fakereskedőjétől vásárolták. A földházat Lukács János leánya, Zsuzsánna (1871-1939.) örökölte, akit Sánta 15- kép Díszített kútágas Nagyhalászból (Benke Zsolt rajza) Fig. 15 Decorated well-sweep from Nagyhalász (drawing by Zsolt Benke)
