Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez
Lőrinczy Gábor A Száva menti tükör származásával kapcsolatban hasonló lehetőségekkel lehet számolnunk, mint amilyeneket Somogyi Péter vetett fel a freundorfi, pontusi-bizánci eredetű halfarkas öntött veret Duna menti előfordulására vonatkozóan (Somogyi 2014. 238.). A viszonylag kisszámú tükör avar kori sírba kerülése területenként változó: döntő többségük a Duna -Tisza közéről, kisebb részük a Dunántúlról, míg a Tiszántúlról a már említett 4 lelőhelyről 5 példány származik. Bár kis számuk miatt nincs döntő jelentősége, megjegyzem, hogy a tiszántúli öt példány között nincs két egyforma vagy hasonló darab. A két szórvány példány (Csökmő, Endrőd) sírbeli helyzetét nem ismerjük, míg a két szegvári és az óbesenyői (amennyiben tükör), valamint a nyékládházi és a kranji sírban a női váz bal medencelapátja mellett - viseleti helyen - került elő. Ez a helyzet és az, hogy a Kárpát-medencei ép tükrök döntő többsége női melléklet, arra utal, hogy a csökmői sírba is nőt temettek el. A VII. század második negyedében megjelenő tükrök inkább kereskedelmi terméknek tűnnek. Azaz Kranjba, amely földrajzi helyzetét tekintve híd Pannonia és Itália között (Bóna 1981. 297.) éppúgy eljuthatott bizánci kereskedő/kézműves, mint ahogy a Duna mentén a Kárpát-meden-A sír másik melléklete szintén ritka darabnak számít a tiszántúli kora avar kori sírmellékletek között. A középszürke,51 52 gyorskorongolt, jó minőségű, kiöntőcsöves korsó (4. kép) anyaga nagyon jól iszapolt, kevés szitált homokkal soványított. Vékony falú, egyenletesen szürkére égetett. Közepesen kihajló, felmagasodó peremének széle levágott, belső részén fedőtartó ív fut körbe. Pereme kívülről hornyolt. A perem alatt az ívelt nyakba kiszélesedő, síkozott peremű kiöntőt illesztettek, vele szemben indult a peremből a már letört szalagfül, amely a lecsapott váll alatt csatlakozott az edényhez. Az edénytest tojásdad alakú, legnagyobb kiöblösödése kissé a középvonal fölött látható. A talpig egyenletesen szűkül, alja egyenesen levágott. Az edény középső sávjában a gyorskorongolásos technikára utalnak a szabályosan körbefutó bordák. A nyakat és a vállat három vízszintes vonalköteg díszíti, az edény felületét vékony szürke anyagmáz borítja. Jó állapotú, ragasztott, kiegészített. Az edényt Vida Tivadar a kora és közép avar kori sírkerámiák monografikus feldolgozása során az 1B,/12 csoportba sorolta (Vida 1999.211.). A szakirodalom eddig a Köröstől északra csak a csökmői és ce középső területeire.51 4. kép Csökmő-Sebes-Körös part Fig. 4 Csökmő, Beach of Sebes-Körös 51 A csillagdíszes tükrök az V—VIII. században az észak-kaukázusi alánoknál terjedtek el, míg a szaltovói kultúrkör területén a VIII-X. században élik fénykorukat (Istvánovits-Kulcsár 1993. 45. jegyzet, Albegova 2001., Kovalevszkaja-Albegova- Pjankov -Jevszjukov 2006.). 52 Az edény az eddigi jelzőkkel - fekete (Cséplő 1897.438.), szürke (M. Nepper 2002.103.) - ellentétben valójában középszürke. Fotóját és színének pontosítását Lakatos Attilának köszönöm! A képen látható jelenlegi színét a felületét borító lakktól kapta. Az edényt Bihar lelőhelynév alatt közli Dumitrascu 1978. 99. Fig. 17. 166
