Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez
Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. képest - csak ez az egyetlen híd található. A Cséplő Péter által adott három kritériumnak ez a pont felel meg: a terület csökmői határ volt, közel van a Köröshöz (800 méter) és 1887 után itt építettek hidat. Tehát sem az Adam szócikkben szereplő Csökmő, sem a Sebes-Körös part elnevezés nem helyes, de mivel a szakirodalomban így vált ismertté a lelőhely, az elnevezését megtartottam. A hosszúfülű kengyelpár és a nagyméretű zablakarika alapján feltételezett lovassír - a síregyüttest közlő Cséplő Péter lócsontok előkerüléséről nem tesz említést - esetleg részleges lovassír, de valószínűbb, hogy lószerszámos temetkezés volt. A síregyütteshez tartozott a tiszántúli kora avar kori női sírok egyik igen ritka melléklete, egy, a hátlapján bordadíszes, hétágú csillagot formázó fehér- vagy tükörfémből öntött füles tükör. A csökmői 7,2 cm átmérőjű példány mellett Endrőd Doboskerten került elő egy igen rossz állapotban megmaradt tükör (Mrt 1989. 137. 53. tábla 3.),47 valamint a Szegvár-oromdülői 557. és a 762. sírból származó darabokat említhetjük. Valószínűleg tükörként értelmezhető az Óbesenyő (Dude§tii Vechi )-bukovapusztai VI. halomban feltárt temetkezésből, a medence előtt, a combcsontok között előkerült, füllel ellátott, körszelvény alakú bronzlemez (Kisléghi 1911. 163.). Ezen a tükörtöredéken kívül a további négy darab épen került a sírba.48 A csökmői - Balta-krainburgi típusú (Werner 1956. 119.) - csillag díszes tükör egyedinek mondható, hiszen a közel három tucat Kárpát-medencei avar példány között49 egyetlen hasonló darab sincs. A VI-VII. századi Kárpát-medencéből csak két hasonló tükörről van tudomásunk. Biharból (Biharea) - valószínűleg gepida környezetből - ismert egy szórvány darab (Harhoiu 1997. 161.), illetve a kranji langobard temető 253. sírjából került elő egy ezüstpéldány (Stare 1980. Tab. 77: IO).50 A csökmői tükör - amennyiben egy síregyüttest képeznek a kiöntőcsöves edénnyel nem kerülhetett a sírba a VII. század második negyedénél korábban. A szórványként előkerült bihari tükör lehetséges használati idejét - a csökmői síregyüttest alapul véve - esetleg a VII. század első harmadára feltételezhetjük. Bendegúz Tobias szerint a Kárpát-medencei avar sírokból előkerült tükröket valószínűleg nem magukkal hozták az avarok, hanem helyi eredetűek lehetnek, amire a bihari gepida és a csökmői avar lelőhely közelsége utal (Tobias 2003. 54.). A kranji temető használatának egyik „zárósírja” a 253., amely - a rövid intervallumon belül nehezen keltezhető csatok, fésű, valamint az Alpok közeli romanizált típusú fibula mellett tartalmazta a már említett kaukázusi tükröt is - egyben jelzi az avar szomszédság közvetlen megjelenését (602/603) Itália határainál (Bóna 1981.299.). Bóna Istvánnak ez a véleménye - indirekt módon - az sugallja, hogy a tükör az avarokkal került a Kárpát-medencébe és onnan az Alpok aljára. A három, egymástól 600 km-re előkerült csillagdíszes tükör eredetére - ha egyáltalán van - nehéz megalapozott, közös indokot találni. Jelen pillanatban az látszik valószínűnek, hogy a fenti két elképzelés (helyi átvétel vagy magukkal hozott piperetárgy) egyike sem igazolható, hiszen mindkét hipotézis esetében a sírba került példányok legalább egy részének első generációs temetkezésből kellett volna előkerülnie. A gepida átvétel ellen szól az is, hogy az avar kori tükrök döntő többsége nem a VI. századi gepida szállásterületen került elő, hanem attól nyugatra. 47 A sír keltezéséhez lásd Lőrinczy-Rácz 2014. 178. 48 A fentiek fényében nem helytálló az a vélemény, hogy a Tiszántúl kora avar emlékanyagában nem kerültek elő tükrök (Balogh 2014. 100.). 49 Gyűjtésüket lásd Tobias 2003. 323-328., ezt kiegészíti Balogh 2014. 99. 50 A tükör hátlapjának csillagdíszéhez távoli, Kárpát-medencei kora avar kori párhuzam a Szolnok-Vegyiművek 1. sírjából előkerült, ólomból)?) öntött orsókarika egyik oldalán látható díszítés (Madaras 2009. 2. kép 4.). 165
