Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez
Lőrinczy Gábor A sír két, egyedinek számító csonttárgyát, a tégelyt és a csatot Mesterházy Károly a temetkezés publikálása előtt bemutatta és értékelte, összegyűjtve azok párhuzamait (Mesterházy 1969., Mesterházy 1972.). A valódi csontosatok alapján a faragványt azok egy változatának, pecek nélküli csontcsatnak határozta meg (Mesterházy 1969.). Mesterházy Károly előtt Kalmár János foglalkozott a tárgytípussal, aki az akasztóhorgok egyik variánsának határozta meg (Kalmár 1943.). A hasonló formájú Szegvár-sápoldali példány kapcsán, amelyet a férfi medencéjén találtak,43 a 6,6 cm hosszú faragványt Bóna István csontfüggesztőnek (Knochenanhängsel) (Bóna 1980. 53. Abb. 10) nevezte el, és belső- és közép-ázsiai példányok alapján a szegvári darabot az elhunyt Ázsiából magával hozott viseleti tartozékaként valószínűsítette (Bóna 1980. 53.). A tárgy funkciójának meghatározásához Kalmár János az akasztóhorgokban látta a tárgy párhuzamát, Mesterházy Károly a csontosatokban, és figyelembe vette a lelet sírbeli helyzetét is. Bóna István a tárgy ázsiai párhuzamai és ugyancsak a sírban elfoglalt helyzetéből kiindulva határozta meg funkcióját. A biharkeresztesi tárgy párhuzamaiként az eddig ismert kora avar kori darabokon kívül - Ferencszállás 3. sír, Hódmezővásárhely-Szárazér-dűlő - meg kell említenem a Deszk Sz temető (Kürti 2002. 112.) 6. sírból és a Kiszombor I (Kürti 2002. 202.) lelőhelyen feltárt temetkezésből, valamint a Szegvár-oromdűlői temető 4 sírjából előkerült 6 példányt. Tehát jelen pillanatban összesen 12 darab csontfaragvánnyal számolhatunk. Ezek eredeti, használati funkcióját - mint általában a számunkra nem egyértelműen azonosítható régészeti leletek esetében - a formájukon kívül a síron belüli in situ helyzetük és a felületükön megfigyelhető kopásnyomok alapján lehet a jövőben majd meghatározni. Az már most biztosnak látszik, hogy a kisebb, 2,8-4 cm hosszú darabok a lószerszámzat, míg a 6,6 cm-es hosszú Szegvár-sápoldali - eddig egyedi Kárpát-medencei példány - a férfi övének része volt. Az eddig ismert példányok mindegyike a tiszántúli kora avar kori sírokból került elő, de egyik se tartalmazott olyan leletegyüttest, amely alapján ezeket a csontfaragványokat a VII. század 20-as évei elé lehetne/kellene keltezni. 7) Csökmö-Sebes-Körös part (M. Nepper 2002. 103.) 1894 tavaszán a csökmői határban, közel a Sebes-Köröshöz, csatornázás, illetve hídépítés alkalmával kövecses, agyagos földben sírok kerültek elő, melyek közül az egyik (kora avar kori) temetkezés mellékletei a csatornaépítést vezető főmérnök, Pekanovits Imre44 szívességéből jutott a Biharmegyei múzeumba (Cséplő 1894., Cséplő 1897. 437.). A sír előkerülési helyét és nevét pontosítani lehet. A helyszín minden valószínűség szerint a mai Újiráz területére esik, mert a Sebes-Körös nem a mai Csökmő területén, hanem az újirázi határban folyik, és ez a terület 1912-ig Csökmőhöz tartozott.45 Ez a vidék a XIX. század végéig erősen vizenyős, mocsaras volt. A Sebes-Körös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat által végeztetett csatornázás a többi között a Nagy-Fok eret vagy azt is érintette. Az 1894-ben épített hidat - ahol a kora avar kori sír előkerült - nagy valószínűséggel az Újiráz északi szélén folyó Nagy-Fok ér fölött átvezető híddal azonosíthatjuk, amelyen a községből Csökmő fele vezető út áthalad. A III. katonai felmérésen (1869-1887) még ez a híd nem szerepel, viszont a topográfiai térképeken,46 mint új létesítmény - a Ili. katonai felmérésen ábrázoltakhoz 43 A sírleírásban a tárgy helyzete nem szerepel, míg a rekonstruált sírrajzon a keresztcsonton hosszában fekve ábrázolták a csontfüggesztőt (Bóna 1979. 8. kép 1.). 44 Pekanovits Imre később a Sebes-Körös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke lett (Borovszky 1901. 269.). 45 Köszönöm Szatmári Imrének (Békéscsaba, Munkácsi Mihály Múzeum), hogy felhívta a figyelmemet erre a helyzetre! 46 A térképlapszám: 49-117. A térkép megtekintésének lehetőségéért Dani Jánosnak tartozom köszönettel. 164
