Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - Kőrösfői Zsolt: Hogyan is nevezzelek? Az erdélyi késő császárkori leletek értelmezési módjai a román régészetben

Hogyan is nevezzelek?

2. kép

Az erdélyi későcsászárkori lelőhelyek keltezése a romániai régészetben I: IV. század (104),

2: IV-V. század (26), 3: II-1V. század (2), 4: III-IV. század (25)

Fig.2

Dating of Transylvanian Late Roman Age in Romanian archaeology 1: 4th century (104), 2: 4th-5th century (26), 3: 2n<Mlh century (2), 4: 3rd-4,h century (25)

Romániában a késő császárkori lelőhelyek erdélyi kutatottsága nem tér el igazából a Kárpátoktól keletre és délre eső munténiaiaktól és moldvaiaktól, ami annyit jelent, hogy mindegyik térségre az „alulkutatottság” mondható el. A lelőhelyek nagy részét jellemzően csak terepbejárásokból ismerjük. Igaz, a Kárpátokon kívüli területeken akad néhány teljesen feltárt nagyméretű temető! Ez a helyzet azért is érdekes, mert a korszak nagy régészeti kultúrája, a Marosszentanna kultúra / Marosszentanna Csernyahov horizont lelőhelyei igen nagy számban ismertek az egész ország területén.

Erdélyből 337 késő császárkori lelőhelyről tudunk,2 ennek közel harmadát (108) csak terepbejárásból. Kevesebb, mint száz lelőhelyen végeztek ásatást - többségüknél csak szondázó feltárásról beszélhetünk. Az utolsó harmad esetében véletlenszerűen előkerült leletek és adományok alapján ismerjük a lelőhelyet (3. kép).

A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet / Institutul National al Patrimoniului és a Kulturális Emlékezet Intézete / Institutul de Memorie Culturalä (CIMEC) által kezelt közhiteles lelőhely adatbázisában (RAN: Repertoriul Arheologic National) a Marosszentanna kultúra (esetünkben: Santana de Mure§) megnevezés a teljes ország területét tekintve igen előkelő, tizenhatodik helyet foglalja el

2 A közhiteles régészeti nyilvántartás (RAN), a megyei repertóriumok és a különböző publikációk alapján.

131