Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: A szarmaták állatai
A szarmaták állatai Hajdúnánáson napvilágot látott egy olyan koponya, amelyet a rajta látszó nyomok alapján levágtak a tetemről, ráadásul alsó oldala simára csiszolódott, tehát mintegy „használati” nyomok vannak rajta (Gál 2010. 220-221226., Fig. 11.). Rituálisan eltemetett kutyamaradványokat nemcsak településekről idézhetünk.39 Sírokban,40 temetők területén lévő gödrökben41 és temetkezéseket kerítő árkokban42 is megtaláljuk. A szarmatáknál nem csak a Kárpát-medencében megfigyelt rítus a kutya eltemetése. Említhetjük itt csupán példaként az alsó-Don-vidéki kobjakovói temetőt, ahol ugyancsak előfordult (Koszjanyenko 2008. 185.). Macska Napjainkig 8 lelőhelyről (a lelőhelyek negyedéről) több mint 200 macskacsontot közöltek, ami jelzi, hogy nem a leggyakoribb, de nem is ritka faj a szarmaták állatai között. Római importként értékelik (Vaday-Vörös 1980. 125.). Bartosiewicz László véleménye szerint két gyomai macskakoponya nagyfokú hasonlóságot árul el az európai vadmacskával (Bartosiewicz-Choyke 2011.295.). Vadállatok A vadászott állatok (2. táblázat) közül a négy nagyvadon - a gímszarvas, az őz, a vaddisznó és az őstulok (274 csont = összes csont 0,4%-a) - kívül prémes állatokra vadásztak: elsősorban mezei nyúlra, de előfordult róka, borz, menyét, görény, hörcsög és más rágcsálók csontja. A prémfelhasználás bizonyítéka egy Kompokon talált hörcsögkoponya, melyen nyúzásnyomok látszanak (Bartosiewicz 1999. 328.).43 Barnamedve maradványait Apagyról ismeijük (Vörös 1993. 33.). A gímszarvas zárt erdei, az őz, a vaddisznó bozótos erdei, az őstulok erdős sztyeppéi állat. A mezei nyúl kivételével a többi elejtett prémvad erdei miliőjű. Különleges vadászati szokás ismeretét jelzi a Tiszaeszlár-Szellőhalom II. halom 7. sírjából származó vadászgörény fej (koponya és mandibulapár) (Vaday-Vörös 1980. 125.). Kis számban találhatók vadmadarak, halak és teknősök maradványai. Ugyanakkor a Vrsac-Crvenka 4. sírjában talált halgerinc figyelmeztető jel, hogy ezekkel az állatokkal is feltétlenül számolnunk kell a jövőben (Grumeza 2013. 418-j.44 Általában megállapítható, hogy a szarmata települések állatcsontjai között jóval nagyobb hányadot jelentenek a háziállatok, mint a vadak (az összes csont 98,3%-a háziállaté). Az eddig 39 Telepeken és temetőkben egyaránt górcső alá vette a kutya rituális szerepét: Grumeza 2013. (további irodalommal). 40 Lajosmizse (Kulcsár 1998. 130.), Madaras (Kőhegyi-Vörös 2011. 447^148., 450.). Emberi vázak lábánál, a koporsóban eltemetett kutyákat tártak fel Makó-Ipari park körárkos temetőben (Balogh Csilla szíves szóbeli közélése). 41 Kaba-Tatárülések: kurgán alatt egy kis gödörben a halott egyik combcsontját és összedobált kutyavázat találtak (Párducz 1950. 65-66.); Debrecen-Máta határ: a kurgán közelében 2 kutyaváz (Párducz 1950. 67.) került elő. Madaras-Halmok temetőjében a 121. sír közelében helyeztek el egy kutyát szabályosan megásott sírgödörben, vastag pemyerétegen. Koponyája környékén baromficsont volt (Kőhegyi 1971.215., Kőhegyi-Vörös 2011.55-56.). Hasonló jelenséggel - szabályosan megásott kutyasírral - találkoztak Nyíregyháza, Oros-Mega Park lelőhely szarmata temetőjében (az információt az ásató Pintye Gábornak köszönjük!). 42 Pócspetri: 6 eset (Bárány 2012. 524. - további adatokkal), Üllő 5. Ih. (Tari 2004. 21.), Nyíregyháza-Felsősima (Istvánovits Eszter közöletlen ásatása). 43 A hörcsög, ürge és más talajlakó állatok esetében gyakran nem dönthető el, hogy azok csontja emberi beavatkozás eredményeként került-e a régészeti objektumba vagy sem. Mindenesetre egyes vélemények szerint „jelenlétük mélyebb régészeti rétegekben a korabeli viszonylag száraz réti környezetre utalhat. ” (Bartosiewicz 2001. 300.) 44 A halak apró maradványai könnyen elkerülhetik az ásatók figyelmét a telepfeltárások során. 117
