Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi hasáb alakú karneolgyöngy került elő. Egyik gyöngy valódi szerepe sem ismert, egyrészt mert a kulcscsonton talált darab gombnak túl kicsi, másrészt mindkét sír bolygatott volt, így másodlagosan idekerülhettek a gyöngyök. Használati tárgyak Vaskések A női, férfi- és gyermeksírokban egyaránt megtalálhatók a vaskések, melyeket az övre felfüggesztve hordtak, és ennek megfelelően a legtöbb esetben a combcsontok mellett vagy a medencecsonton kerülnek elő. Vörös Gabriella megfigyelései szerint, ha a vaskés a combcsont mellett kerül elő, akkor azt a temetés előtt lecsatolták, ha az övcsat és a vaskés egymás közelében fekszik, akkor a kést valószínűleg nem csatolták le az övről (Vörös 1996. 129.). Vaskés 9 férfi (SNR 121., 136., 162., 199., 201., 206., 212., 220., 229.), 3 női (SNR 160., 182., 200.) és 3 gyermek (SNR 175., 219., 235.) temetkezésében volt.45 A sírban elfoglalt helyük nagyon változatos: a bal alkar, a jobb könyök, ajobb térd, ajobb medence mellett, a combcsontok között és a medencelapátok között egyaránt megtalálhatóak voltak. Viseletűkben nemenként is a sokszínűség volt a jellemző, sem a bal, sem ajobb oldal dominanciája nem mutatható ki. Valamennyi kés egyélű és középső nyélállású volt. Egyenes hátú kések az SNR 136., 162., 175., 199., 200. és 212. sírból, ívelt hátú kések az SNR 121., 160., 201., 206., 220. és 235. sírból kerültek elő. Egy kivételével minden kés nyéltüske indítása keskenyebb volt, mint a pengető. Az SNR 206. sírban levő kés nyéltüske és pengető része azonos szélességű (XXIV. tábla 3.). A téglalap átmetszetű nyéltüskék végük felé fokozatosan elkeskenyednek. Az SNR 199. és 200. sír késének nyéltüskéje a többihez képest szokatlanul hosszú (XXI. tábla 1., 9.). A kések egykori méretét nehéz meghatározni, mivel csak két sírban (SNR 121., 206.) találtunk épen maradt darabot. Ezek és a töredékek alapján a vaskések minimum 14 cm hosszúságúak voltak, melyek közül az SNR 220. sírból előkerült kés közel 20 cm hosszú töredéke tért el kimagaslóan (XXVII. tábla 1.). Az egykori fanyél maradványait az SNR 160., 162., 199., 200., 206. és 212. sírban fekvő vaskések nyéltüskéjén sikerült megfigyelnünk. A szarmaták leletanyagában az ívelt hátú kések a II. században, az egyenes hátúak a 111. században jelentek meg és egészen a késő szarmata korig használatban voltak (Vaday 1989. 120.). Vasár Egyedül az SNR 233. női sír földjéből kerül elő egy kerek átmetszetü, egyik vége felé elkeskenyedő vasár több töredéke (XXXI. tábla 3.). Érmék Az 1. sírcsoport 3 (SNR 121., 136., 139.), a 3. sírcsoport ugyancsak 3 (SNR 201., 224., 230.) sírjában találtunk egy-egy érmét. A 6 sír közül háromnál lehetett a pénzek előkerülési helyét meghatározni: a bal csukló és a combcsont környéke. Valószínűleg mindhárom esetben az övre felfüggesztett tarsolyban tartották az érméket. 45 A gyermekek közül kettő lány, egy ismeretlen nemű, életkoruk alapján 6-12 év közöttiek voltak. 54
