Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös II. lelőhelyen A 6 temetkezés közül ötben férfi, egyben egy 12-14 éves lány (SNR 230.) vázrészeit bontottuk ki. A férfiak mellett ezüst-, a lány mellett viszont bronzérmét találtunk. Pénzérmék - obulusként, a pásztorkészség részeként vagy csüngőként - ritkán fordulnak elő a szarmata sírokban (Kulcsár 1998. 58.). A római pénzek két periódusban áramlanak be a Barbaricum területére, a II. században - ekkor főként jó minőségű ezüstök jelennek meg-és a III. század végén - IV. század elején, amikor már a bronzérmék voltak túlsúlyban (Istvánovits-Kulcsár 1994. 69.). Az érmékre jellemző, hogy felületük erősen kopott. Orsógombok, orsókarikák A női sírok közül csak négyből (SNR 159., 238., 239., 262.) került elő, ami azért tekinthető érdekesnek, mert az alföldi szarmata női sírok legalább felénél megtalálható az orsógomb vagy -karika. Az SNR 159. és 239. sírban két egyenlő félből álló, egy 2 és egy 3 cm magas orsógomb (XIII. tábla 5., XXXIV. tábla 2.), az SNR 238. sírban egy szürke, korongolt edény aljtöredékéből kialakított orsókarika volt (XXXII. tábla 10.). A SNR 262. temetkezésből másodlagos helyről, a bontás során került felszínre egy orsókarika töredék (XXXV. tábla 6.). Az első három esetben a láb környékére helyezték őket, az SNR 159. sírban másodlagos helyen, a lábszár között, a másik két sírban a lábhoz helyezett edények közelében feküdtek. Tükör Egyedül az SNR 221. sírból került elő egy kerek, díszítetlen, egyenes felületű, 7 cm átmérőjű bronztükör, melyet az elhunyt bokája között bontottunk ki (XXIX. tábla 1.). A tükröt egy vele azonos méretű fából készült tégelyre fektették, melyben festékmaradványt találtunk, így kizárhatjuk azt, hogy a famaradvány a tükör tokja lett volna. A tükör bronzlapja rossz megtartású, de nem öszszetörve került a sírba. A Kárpát-medencei szarmata női sírokban megfigyelhető jellegzetes, általánosan és széles időhatáron belül elterjedt szokás a tükrök sírba helyezése. Az itteni temetőkben általában csak egy-egy sírban találunk tükörmellékletet (Istvánovits-Kulcsár 1993. 12., Kulcsár 1998. 61.). Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria széleskörű gyűjtése és megfigyelése alapján az Alföldön a tükrök nagy részét mágikus okok miatt rongáltan helyezték a sírokba (Istvánovits—Kulcsár 1993. 16., Kulcsár 1998. 61.). Az ép tükrök általában olyan sírokból kerülnek felszínre, ahol ládikát is találnak az elhunyt mellett. Ezekben az esetekben a tükrök pipereeszközként kerülnek a temetkezésbe (Istvánovits—Kulcsár 1993. 16., Kulcsár 1998. 63.). Elképzelhető, hogy a vizsgált tükör is azért maradt ép, mert pipereeszközként helyezték a halott mellé. A sima, kerek tükrök a legáltalánosabban elterjedt típusok közé tartoznak, melyek a legkorábbi időszaktól a hunkorig megtalálhatók a Kárpát-medencei szarmaták leletanyagában (Istváno- V its—Kulcsár 1993. 12-13.). Festékes tégely Az SNR 221. sírban a bronztükör alatt a tükör átmérőjével azonos nagyságú, fából készített tégely maradványait találtuk meg (XXVII. tábla 6.). A megmaradt faréteg eltávolítása után kobaltkék festékmaradványt figyeltünk meg. A tükröt és a festékes tégelyt a lábhoz helyezték. A bolygatás miatt a tégelyből kikerült festék a bal boka csontjainak egy részét befestette. 55
