Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös II. lelőhelyen Az ovális csatkarikák használata a IV. század végétől kezdődik, de nagyobb számban az V. században fordulnak elő (Vaday 1989. 69). Az óföldeáki darabokhoz hasonló, vas övcsatok kerültek elő a többi között l ápé -Malajdok A temetőből (Párducz- Korek 1946/48. L1V. tábla 1., LVII. tábla I., 15, LVII. tábla 8.), Tiszadob-Szigetről (Istvánovits 1993. Abb. 7: 9., Abb. II: 10.), Szentes- Jaksorról (Párducz 1950. LX. tábla 3.), Balástya-Sóspál-halom lelőhelyről (Balogh-Heipl 2010. 1. kép 4.), Szeged-Tápéról (Vörös 1996. 6.) és Csongrád-Kenderföldekről (Párducz 1959. Taf. VIII: 13., Taf. XI: 18.). Kéttagú övcsat az SNR 35. és a 229. sírból került felszínre. Az SNR 35. sírban ovális, külső oldalán vízszintes tagolásokkal díszített karikájú, lemezes testű vascsat feküdt, melynek lemezes teste a karika belsejében korrodálódott (IV. tábla 2.). Ehhez hasonló, bordázott karikájú övcsat került elő Endrőd-Szujókereszten a 91. sírból, azonban az egy D formájú, egytagú csat volt (Vaday- Szőkf. 1983. 11. kép 4.). Az SNR 229. sír övcsatja bronzból készült (XXX. tábla 4.). A kerek csatkarika kerek átmetszetű, tengelyére kivágás nélkül hajlították rá a bronz csatlemezeket. A lemezeket összetartó szegecsek félgömb fejének kiemelkedései a lemezek korrodálódása miatt alig láthatóak. A csathoz tartozó bőröv 1,7 cm széles volt. A csatpecek a karikára hajlott. Hasonló övcsatokat Tiszadob Sziget 14. sírból (Istvánovits 1993. Abb. 2.), Bugac-Pusztaháza 1. sírból (Párducz 1972. Taf. I: 4a-4b.) és Tiszaföldvár-Téglagyár területén előkerült szórványból ismerünk (Vaday 1989. Taf. 107: 14.). Ezek a típusú övcsatok csak a késő szarmata és a hunkori leletanyagban tűnnek fel és nagy számban találhatók meg a gót és a gepida hagyatékban is (Vaday 1989. 68.). Az SNR 17. bolygatott sírban a jobb mellkason keskeny, felületén félgömb alakú kiemelkedésekkel díszített lemeztöredéket találtunk, mely talán övveret lehetett.43 Cipőveretek Az SNR 229. sírban, a bal boka belső oldalán és az ÉNy-i sírvég közelében egy-egy hoszszúkás, befelé ívelődő oldalú, végei felé kiszélesedő, bronzlemezből kivágott bronzveretet találtunk (XXX. tábla 2-3.). Mindkét 2,8 cm hosszú, 0,4-0,7 cm széles lemez sérült, kiszélesedő végei át voltak fúrva. A szarmata sírokból a bokák környékéről gyakran kerülnek elő csatok és szíjvégek, melyek a lábbeli szíjazatát alkotják. A leletegyüttes a II III. századi, ún. „szarmata csatos” kör temetkezéseinél jelenik meg (Vaday—Szőke 1983. 116-117.). A késő szarmata periódusban már nem fordulnak elő cipőcsatos sírok, ezek a germán temetkezések jellegzetes elemei (Istvánovits 1998. 314.). Az SNR 229. sírból felszínre került bronzveretek mellett csatokat nem találtunk, de - mivel a sír bolygatatlan volt - biztosra vehető, hogy a lemezek az egykori cipő szíjazatnak részét alkották. Amikor ezekhez hasonló hosszúkás léc alakú lemezek a derék tájékáról kerülnek elő, övvereteknek szokták őket meghatározni.44 Gyöngyök Ritkán férfisírokban is előfordulnak különböző anyagú gyöngyök, melyeket gombként vagy karkötőként viselhettek. Az SNR 121. sírban a jobb kulcscsonton 1 db barna, négyzet alapú rövid hasáb alakú üveg-, az SNR 212. temetkezés földjéből 2 db téglalap alapú, lecsapott sarkú 43 A tárgy a felszedéskor széttört. 44 Például Mezőszemere-Kismari-fenék38.,58. sír(Vaday-Domboróczki2001.Abb.28:6-8.,Abb.41:3.), Hódmezővásárhely- Kopáncs 3. sír (Vörös 2001.2. kép 3.). 53
