Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös II. lelőhelyen amelyet kevés hasonló alakú kék üveg- és más anyagú (például karneol, borostyán) gyönggyel kiegészítve hordtak. A párhuzamként felsorolt temetkezések keltezése alapján a sötétbarna, lecsapott sarkú hasáb alakú üveggyöngyös viselet ebben a térségben a III. századtól jelent meg és egészen a késő szarmata kor végéig divatban volt. Nem csak az üveggyöngyök színösszetételében figyelhetünk meg helyi szokást, hanem a női divatban is. Makó környékén a IV-V. század folyamán a nadrágviselet került előtérbe. Ezt bizonyítja az óíoldeáki lelőhelyen a 7 lábi gyöngyös női sír közül 6 és a Makó-Mikócsa-dűlői lelőhelyen előkerült mind a két női sírban kibontott gyöngyök helyzete (Pópity 2014. 142.). Férfi viseleti tárgyak Fibulák A 17 férfisír közül nyolcból (SNR 121., 139., 162., 199., 201., 206., 220., 229.) került elő fibula vagy annak töredéke. A ruhakapcsolók sírban elfoglalt helyét 7 esetben lehetett megfigyelni, két esetben a jobb kulcscsonton, négy esetben a jobb oldali bordákon és egy esetben a bal oldali bordacsontokon helyezkedtek el. A nők fibulaviseletéhez képest, mely mindkét oldalon előfordult, a férfiaknál egyértelműen a jobb oldal dominanciája mutatható ki. A 8 fibula közül csupán kettő készült bronzból (SNR 139., 220.), a többi nagyméretű, több esetben rossz megtartású, vasból készült példány volt. Az SNR 121. és 199. sírban talált töredékek esetében a fibula típusa nem volt megállapítható. 51 5. kép Fibulák a férfisírokból Fig. 5 Brooches from male graves
