Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi találtunk egy-egy fibulát. A gyermekek közül kettő (SNR 140., 157.) 0,5-3, a többi (SNR 131., 175., 219., 230.) 6-12 év közötti volt. A 6 fibula közül 2 vasból, 2 bronzból és másik 2 darab ezüstből készült. Az előkerülési helyük csak két esetben volt meghatározható: a jobb kulcscsonton és a mellkas középső részén (4. kép). Az SNR 140. sírban egy nagyméretű, közel 9 cm hosszú, egytagú, felső húros, ovális átmetszetű kengyelű vasfibula töredékeit bontottuk ki (4. kép 2.).38 Az SNR 157. sírban levő vasfibula igen rossz megtartású, csak néhány darabja maradt meg, melyek alapján oldalt hajlított lábú, lapos, téglalap átmetszetű kengyelű példány volt. Egytagú, aláhajlított lábú, felső húros bronzfibula az SNR 175. sírból került elő (4. kép 3.). A tűtartó elkeskenyedő végét hatszorosan tekerték a háromnegyed kör átmetszetű kengyel és a láb találkozására. A másik bronzfibula az SNR 230. sírban volt (4. kép 4.). A kéttagú, oldalt hajlított lábú, felső húros fibula lemezes kengyelű, a széles spirálkar egyik vége hiányos, a másikra textilmaradvány rozsdásodott. Az említett fibulák párhuzamai a madarasi temetőben megtalálhatóak (Kőhegyi-Vörös 2011.48. tábla 13., 82. tábla 5., 95. tábla 3., 96. tábla 7.). Az SNR 219. sírból ezüstfibula töredéke (XXVI. tábla 7.), az SNR 131. sírból egy kisméretű, kéttagú, oldalt hajlított lábú, felső húros, lapos félkörös átmetszetű, lemezes kengyelű ruhakapcsoló került felszínre (4. kép 1.). Utóbbi széles spirálkarjának mindkét végét egy-egy kettős, gömbös taggal zárták le. Az SNR 219. sírban fekvő fibulatöredék hasonlóságot mutat az SNR 131. sír fibulájának spiráltartójával. Az SNR 200. sír betöltéséből előkerült ezüst spiráltartó egy olyan szokatlan töredék, melyről nem lehet megállapítani, hogy milyen típusú fibula része (3. kép 2.). Lapos, stifites tagot tartó részéből egymással párhuzamosan egy félkör és egy téglalap átmetszetű kar indul ki. Az aláhajlított lábú egy- és kéttagú fibulák általánosan elterjedt típusok a II. századtól a késő szarmata időszakig a szarmaták hagyatékában (Vaday 1989. 86.). Karperecek, gyöngykarkötők Bronzkarperec 3 sírból (SNR 182., 200., 262.) került elő. A bolygatás egyik sírban sem érte az alkart, így a karperecek viseleti helye pontosan megállapítható volt. Az SNR 182. sírban 3 (XVIII. tábla 4-6.), az SNR 200. (XXL tábla 4.) és az SNR 262. sírban (XXXIV. tábla 10.) egy-egy karperec feküdt. Az SNR 200. és a 262. sírban a karpereceket a bal csuklóra, az SNR 182. sírban a bal alkarra kettő, a jobb csuklóra egy ékszert húztak. A karperecek közül az SNR 200. sírból előkerült darab ovális, a többi szögletes átmetszetű, végük felé enyhén kiszélesedő, nyitott végű öntött karperecek voltak. A szögletes átmetszetű, öntött karperecek a III. század elejétől kezdve jelennek meg a leletanyagban (Vaday 1989. 52., Rózsa 2005. 60.). Párhuzamaik II—III. századi temetőkből, például Békéssámson-Erdőháti-halom 42. (Rózsa 2005. 9. kép 2.), Kiskundorozsma-Subasa 1., 30. és a 64. sírjából (Kürti 2005. 10. kép 5., 11. kép 2., 12. kép 4., 5.) ismertek. A III—IV. századi temetőkben is megtalálhatóak, például Szentes-Sárgapart (Párducz 1950. XVI. tábla 12-13.), Szeged-Öthalom (Párducz 1958/59. XXV. tábla 2.). Az ovális átmetszetű karperecek az előzőekkel azonos időben tűnnek fel, párhuzamaikat számos helyről ismerjük. Szentes-Sárgapartról (Párducz 1950. V. tábla 10., XII. tábla 13., 14.), Szeged-Öthalomról (Párducz 1958/59. XXIX. tábla 9.), Kiskundorozsma-Subasáról (Bozsik 38 A sírból másodlagos helyről egy másik übulához tartozó bronz spiráltekercs is előkerüli, mely arra utal, hogy eredetileg két fibula lehetett a sírban. 46
