Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös П. lelőhelyen 2003. 3. kép 6-7.), Balástya-Sóspál-halom melletti lelőhelyről (Balogh-Heipl 2010. 3. kép 4.) és Sándorfalva-Eperjesről (Vörös 1983. V. tábla 7-8.). Gyöngy karkötőt vagy ruha ujjúnak gyöngyös kivarrását 3 nő (SNR 200., 239., 262.) és 5 lánygyermek (SNR 124., 141., 131., 140., 230.) sírjában volt alkalmunk megfigyelni. A gyöngynyakláncok részletesebb bemutatásánál már kitértem arra, hogy egyes esetekben a gyöngyök ruhahímzésként is meghatározhatóak. Ez elsősorban azokra a temetkezésekre érvényes, ahol a nyaki és/ vagy láb környéki gyöngyökkel azonos gyöngykészlet került elő a csuklók környékén. Egyes síroknál nehezen volt megállapítható, hogy a nagyobb méretű gyöngyök a kart vagy az övét díszítették-e. Az SNR 239. sírban, ahol a bal csukló körül több mint 50 db, ajobb csuklónál 24 db barna, téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú üveggyöngyöt bontottunk ki, elképzelhető a ruha ujjának gyöngyhímzése, melynek a gyöngyök eltérő száma mond csak ellent. Mindkét kar mellett volt még egy-egy téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú karneol- és egy-egy hosszúkás henger alakú borostyángyöngy is. A nagyobb méretű gyöngyöket az üveggyöngyök közé fűzték fel vagy - ha az üveggyöngyök ruhahímzésként szerepeltek - külön szálra lehettek karkötőként felfűzve. A gyöngykarkötők összetételéről is elmondható az, amit a nyakláncoknál meg lehetett figyelni. Általában a karkötők gyöngyanyagára jellemző a többféle anyagú és alakú darabok együttes használata. Az SNR 141., a 124. és a 140. gyermeksírokban kisméretű, kék, nyomott gömb alakú üveggyöngyöket bontottunk ki, az előbb említett sírban ajobb csuklónál 21 darabot, az SNR 124. sírban a bal csuklónál 20 darabot, az SNR 140. sírban pedig a bal csuklónál egyetlen darabot. Az SNR 141. sírban a kásagyöngyök között egy hosszúkás korall-, az SNR 124. sírban a kék gyöngyök mellett egy sárga ikergyöngyöt is találtunk. Ugyanebből a sírból, a jobb combcsont környékéről, másodlagos helyről egy sárga, hosszúkás hengeres, csavart testű üveggyöngy is előkerült, mely a jobb alkar dísze lehetett. Az SNR 131. lánygyermek sírjában ajobb csukló mellett 1 db, a bal csukló mellett 2 db hosszúkás korallgyöngy feküdt. Az SNR 230. sírban a bal alkar környékén 31 db hoszszúkás és 1 db gömb alakú korall-, ajobb alkar mellett 2 db lekerekített sarkú, téglatest alakú borostyán-, 3 db inkrusztált és további 3 db üveggyöngy (1 db sárga diszkosz, 1 db kék, téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb, 1 db világoskék, hengerszelet alakú, gerezdéit testű) volt. Az SNR 262. sírban a bal csuklónál 2 db téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú karneol-, ajobb csukló környékén újabb téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú gyöngyök voltak, melyek közül 7 db karneol és egy barna üveg. Az SNR 200. sírban a bal medence alatt 2 db henger alakú mészkő- és 1 db nagyméretű inkrusztált gyöngy feküdt. A karkötők vagy a ruha ujjának hímzését alkotó gyöngyök készlete sokban hasonlít a nyakban viselt gyöngyök készletére. Az egyes eltérések elsősorban méretbeli különbségekre vezethetők vissza. Az óföldeáki sírokban csak a karok környékén találtunk kék és sárga betétes inkrusztált üveg-, henger alakú mészkő- és nagyméretű, henger alakú borostyángyöngyöket. A nagyméretű mészkő és az inkrusztált gyöngyök használata a késő szarmata korig jellemző volt (Dinnyés 1980. 201.). Az SNR 124. sírból előkerül sárga, csavart testű üveggyöngy ritkán előforduló gyöngytípus, párhuzamát a madarasi temetőből ismerjük (Istvánovits- Kulcsár 1994. 5. kép 4., Kőhegyi- Vörös 2011.40., 15. tábla 2.). A karékszerek széleskörű gyűjtése és áttekintése alapján Kulcsár Valéria arra a megállapításra jutott, hogy az alföldi temetőkben általában ajobb kéz dominanciája mutatható ki, egyes esetekben a bal kar ékítése mint temetőspecifikus elem jelenik meg. Ez alapján arra lehet gondolni, hogy egy-egy közösségen belül akár más és más kar díszítését tarthatták fontosnak (Kulcsár 1998. 54-55.). Ezt a tényt támasztja alá az itt megfigyelt jelenség is, hiszen a gyöngy karkötős, illetve karpereces síroknál minden esetben a bal kar volt a díszesebb. 47
